Az atomenergetika terén is igaz az alaptétel: a kutatási és az oktatási eredmények gyakorlati alkalmazása alapvető fontosságú az ipar számára. Köztudott tény, hogy biztonságos reaktorokban szabályozott láncreakcióval valósítjuk meg az atommagok hasadását. Rendeltetésük alapján így megkülönböztethetünk

• energetikai reaktorokat,
• tanreaktorokat és
• kutatóreaktorokat.

Az energetikai reaktorokban az urán hasadásakor felszabaduló energiát gőz előállítására fordítjuk, ami a turbinákat és a generátort működteti, így végül elektromos energiát állít elő. E reaktorok legelterjedtebb típusa az ún. nyomott-vizes, ilyen a négy paksi reaktorunk is. Ebben a hűtőközeg és egyúttal a moderátor is könnyűvíz. A Paksi Atomerőmű (PAE) primerkörében a nyomástartóval szabályozott nyomás megakadályozza a víz forrását, ezért hívjuk nyomott-vizesnek. A reaktoron átáramló víz radioaktívvá válik, ezért teljesen zárt primerkörben keringetjük a hűtővizet, ami a gőzfejlesztőben adja át a hőt a szekunderkörnek.

A tanreaktorok rendeltetése, hogy segítségükkel oktassuk a reaktorokban zajló folyamatokat. Ilyen a BME területén működő tanreaktor. E reaktor alacsony teljesítményen üzemel, az oktatási feladatok ellátása mellett bizonyos mértékig lehetőséget biztosít egyes kutatási feladatok számára is.

A kutató-reaktorok tulajdonképpen neutron-források. Az itt dolgozó kutatók és mérnökök lényegében megszelídítik a tudományos közösség számára a neutront. Munkájuk révén biztonságosan vizsgálódva, felhasználhatóvá válik a nehezen megzabolázható részecske, mely képes az anyag legalapvetőbb összetételét megváltoztatni. A felhasználási területek: izotóp-gyártás, roncsolás-mentes anyagvizsgálat, alapkutatás (pl. szilárdtest-fizika), valamint az oktatás.  A megszelídített neutronokkal az egészségügy számára létfontosságú izotópokat is előállítanak, így – bár talán kevesen gondolnák – a kutatóreaktorok munkája a betegágyak mellett is jelen van.

Immár hatvan éve, 1959. március 25-én a budai hegyekben, a csillebérci kampuszon, a főváros központjától tíz km-re, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutató Intézetében (KFKI) helyezték üzembe a tudományos kutatásokat szolgáló hazai atomreaktort. Sikeres indítása kutatási és technológiai mérföldkő volt a hazai tudományos és mérnöki közösség számára. A Budapesti Kutatóreaktor (BKR) ünnepélyes átadására 1959. április 30-án került sor, jelenlegi üzemeltetője az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, amely egyben az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) műszaki szakértő intézménye is. A szovjet gyártmányú kutató-reaktoron az üzembe helyezését követően két alkalommal átfogó korszerűsítést hajtottak végre, melyeknek köszönhetően a teljesítményét a kezdeti 2 MW-ról először 5, majd 10 MW-ra emelték. A második rekonstrukciót követően, melynek során a reaktor építészeti létesítményein kívül valamennyi szerkezeti elemét kicserélték és közben több biztonságnövelő beruházást is végrehajtottak. A reaktor az üzembe helyezési próbák sikeres befejezése után 1993 novemberében kapta meg az 2023-ig érvényes üzemeltetési engedélyét. Tudomásom szerint tervezik a BKR élettartamának hosszabbítását is. A Csillebércen működő kutató-reaktor elismert helyet kapott Európa tudományos nagyberendezései között, számos nemzetközi kutatási projekt fontos résztvevője.

Az elkövetkező évtizedben még hangsúlyosabb lesz a szerepe, hiszen egyre több európai ország dönt úgy, hogy hasonló típusú kutatóreaktorait bezárja. Hazánkban jelenleg mintegy kétszáz kutató használja a neutronos módszereket, munkájukhoz a jövőben is a BKR által szolgáltatott neutronok biztosítják a kutatási hátteret.
A múlt megidézése után, az alábbiakban tekintsük át egy objektív, hatósági helyzetértékelést a jelenről.

„A Budapesti Kutatóreaktor 2017. évi biztonsági teljesítményének értékelése alapján az OAH megállapította, hogy a létesítmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően üzemelt. A létesítmény működése nem jelentett egészségikockázat-növekedést sem a Budapesti Kutatóreaktor alkalmazottjaira, sem a lakosságra. A foglalkozási dózis-terhelés az elmúlt évek alacsony értékeivel összemérhető, a radioaktív kibocsátás szintén kedvezően alacsony volt, és jelentősen alatta maradt a hatósági korlátoknak. A reaktor működtetése az előírásokkal összhangban, az üzemeltetési feltételek és korlátok betartásával történt.” – olvasható az OAH szakemberei által készített „A magyarországi nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók 2017. évi hatósági értékelése” című publikus (http://www.haea.gov.hu honlap Kiadványok, jelentések – Hatósági értékelés c. alkönyvtár) dokumentumában. Az OAH ellenőrzési és értékelési tevékenységének szerves része az engedélyesesek képzéseinek felügyelete valamint a szervezeti tényezők vizsgálata is.

„Az OAH az éves ellenőrzési terv alapján ellenőrizte a Budapesti Kutatóreaktor képzési rendszerét is. Az ellenőrzések során megállapítható volt, hogy a képzések szervezését, lebonyolítását és dokumentálását az érvényben lévő előírások alapján hajtották végre. A belső szabályzatoknak megfelelően az engedélyes szakterületei is tehettek javaslatot a különböző tanfolyamok témáira. A képzési anyagok felülvizsgálata szintén a belső szabályozásoknak megfelelően történt. Összességében megállapítható, hogy az ellenőrzések során alapvető biztonságot veszélyeztető problémát a hatóság nem azonosított, és azonnali hatósági intézkedés elrendelése nem volt indokolt. ” – olvasható a jelzett dokumentum 25-28. oldalán.

További munkasikeres éveket kívánok Paksról a budapesti kollégáinknak!

MTA, OAH és PAE forrásanyagok alapján készítette: Sipos László József, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. minőségbiztosítási vezető mérnöke, a Magyar Nukleáris Társaság Üzemeltetői szakcsoport tagja

U. i.: Üzemeltetői szakcsoportunk a Budapesti Kutatóreaktor munkatársainak kezdeményezésére 2017-ben alakult. Bővebb információ: http://www.nuklearis.hu/uzemeltetoi-szakcsoport