Értékelések


Öveges Díj - Pályázati értékelések

2016

Jelige: Öveges ösvényein

Név: Veres Jenő Csaba (Bátonyterenye, II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola)

Pontszám:  34 pont

A szerző valóban Öveges tanár úr nyomdokain halad, mivel többnyire ismert, egyszerű kísérleteket ír le és mutat be az elektrosztatika témaköréből. A feldolgozott kísérletek szövegezésében is ragaszkodott Öveges József szóhasználatához (pl.: zsebkés, cipőkrémes doboz, vihargyújtó stb.). Ez a hagyomány szempontjából szerencsés, ám a mai korba illesztve kicsit idegenül hangzik. Annál is inkább, mert a pályázati anyagot célszerű lenne szakköri anyagnak, vagy akár a tanulók otthoni kísérletezéseihez felhasználhatóvá tenni. Ehhez a videós melléklet is erős támogatást nyújt. A magyarázatokban viszont lehetne árnyaltabb, precízebb, akkor is, ha általános iskolai szinten marad. Elmulasztotta például, hogy a bemutatottak kapcsán kitérjen az anyag atomokból történő felépítésére, mint ahogy azt annak idején Öveges József tette. A 13. oldalon szereplő egyes kémiai egyenletek helyessége is megkérdőjelezhető.

 

Jelige: Szikra

Név: Csatári László (Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Debrecen)

Pontszám: 44 pont

A szerző egy, a szakirodalomból már ismert szikrakamrát állított össze, de ez az eszköz az iskolai gyakorlatban újdonság. Kétségtelenül modern fizikához, illetve nukleáris ismeretekhez kapcsolódik. Az összeállítás részleteihez kapcsolási rajzokat, fényképeket is mellékelt. Ennek ellenére a kamra megvalósítása kifejezetten az elektronikában jártas, az elektronikai eszközök fejlesztésében, elkészítésében tapasztalt, kísérletező vénájú kollégáknak ajánlott. A ma már tiltott radioaktív gázharisnya helyett esetleg kombinálhatná a kísérletet a „porszívós” kísérlet szűrőjéből (a radon összegyűjtött leányelemeiből) kilépő ionizáló részecskék kimutatására. A nagyfeszültség alkalmazása - veszélyessége miatt – a tanulói kísérletként való alkalmazást megnehezíti. Jó lett volna egy videofelvételt (vagy arra hivatkozást) csatolnia, ami az elkészített eszköz működését valóban igazolja.

 

 

2015

Jelige: Fotoszintézis

Név: Veres Jenő Csaba (Bátonyterenye, II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola)

Pontszám: 42

A pályázat az energia témáját járja körül. A pályamunka első, terjedelmes része az energia fogalmának kialakítását, a különböző energiafajták, energia-átalakítási módok tárgyalását tartalmazza részletesen és széleskörűen az általános iskolától kezdve. Bár ez a rész önmagában is értékes lehet pedagógiai/didaktikai szempontból, az Öveges-díj szempontjából a pályamunka ezen része nem értékelhető, hiszen az Alapító Okirat szerint az Öveges díj kifejezetten iskolai kísérleti munkákat értékel. Emellett a szöveg néhány szakmai tévedést is tartalmaz. Sajnos elég gyakran előfordul még a fizikatanárok között is, hogy a Nap energiaforrásaként a deutérium-trícium fúziót említik, ami természetesen hibás.

A pályamunka második, kísérleti része értékelhető az Öveges-díj szempontjából. A kísérleti leírások és a szemléltetés alapján a tanár a diákokkal együtt építi meg állítja össze az egyszerű kísérleteket, és nyílván együtt is értékelik azokat. (Feltételezzük, hogy a látott videók csak a pályamű illusztrációi és nem helyettesítik az élő kísérletezést.) Ötletes a napház készítése és a hőszigetelési kísérlet. A hidrogénnel való kísérletezés és a fotoszintézises kísérlet nem feltétlen alkalmas tanulói kísérletnek. A felvételek jó támpontot, segítséget adnak az eszközök, kísérletek elkészítéséhez, bemutatásához, viszont több helyen hiányolom a hozzájuk fűzött szöveges ismertetőket. Az energia összetett és fontos témakörének egyszerű kísérletekkel történő megközelítése az alapozó szintű (általános iskolai) fizikatanításban elismerést érdemel. A pályázat kísérleti része modern fizikához ill. nukleáris ismeretekhez nem kapcsolódik. A pályázó munkájában nem utalt a kísérletek eredetére, valamint újdonságtartalmára.

 

Jelige: Exp15

Név: Csatári László (Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Debrecen)

Pontszám: 58

A pályázat egy egyszerű expanziós ködkamra építését írja le. A bevezetésben összefoglalja a működésükben kétféle ködkamra típust, majd a magyar tudománytörténetben nagy fontosságú debreceni (ATOMKI-s) expanziós ködkamrát mutatja be, külön figyelmet szentelve a neutrínó kísérletekre. A következő fejezetben az expanziós ködkamra működését, valamint a saját, lombikból és befőttesüvegből készített ködkamra anyag-eszközszükségletét, elkészítési módját írja le. A leírás jól követhető, és a gyakorló tanárok, vagy felsőbb éves diákok a leírás alapján el is tudják készíteni, bár néhol precízebb, részletesebb leírás nagyobb segítséget jelentett volna. Némi problémát a nagyfeszültségű tápegység készítése jelenthet, ami igényel bizonyos szakértelmet és rejt egy kis veszélyt, mivel veszélyes áramütést jelenthet, ha nem nem figyelnek eléggé. Ha elkészült a tápegység, akkor a többi eszköz beszerezhető, és a ködkamra alkalmas tanulói kísérletek megvalósítására. Az a néhány másodperc, amíg a ködkamra valóban működik, a diákok számára maradandó élményt jelent. Elkészítése egyszerűbb, mint a folytonos ködkamráé. Valóban segítheti a nukleáris tananyag elsajátítását. Sajnálatos, hogy az eszköz „működését” illusztráló fotók nem igazán sikeresek, a képződött köd jól látható, nyomvonal azonban csak erős fantáziával. Ennek feltehető oka, hogy a lokálisan és véletlenszerűen történő jelenség nehezen fotózható. Talán nagyobb sikerrel járna, ha valamilyen iskolában is használható sugárforrást, pl. „gázharisnyát” helyezne el a kamrában.

 

jelige: Radon

Név: Zsigó Zsolt (Nyíregyháza, Bánki Donát Műszaki Középiskola)

Pontszám: 55

A radonmérés komoly hagyományokra tekint vissza Magyarországon – beleértve az iskolai alkalmazásokat is. A pályázó ezeket meg is említi a lényegre törő szakmai ismertető után. A szilárdtest nyomdetektorok alkalmazása helyett a pályázó újszerű, kevésbé ismert kísérleti eszközt mutat be dolgozatában, amely jól kapcsolódik a modern fizikai ismeretek tanításához. Egy külföldi weboldalon leközölt, az eddigiekben nem használatos kis költségű detektor saját elkészítésű, precíz, részletes összeállítását ismerteti. A leírásban bebizonyosodik, hogy a pályázó jártas az eszközkészítés területén, rendelkezik komoly elektronikai ismeretekkel, Öveges hagyományainak követője, és emellett nem csak a szakmai precizitásra, hanem a kivitel esztétikájára is ad. Módszertanilag egy „Jó gyakorlat”-ot dolgozott ki, amely akár tanulói projektmunkával is megvalósítható lehetne elkötelezett tanárok vezetésével, vagy szakköri tematikát is lehet rá építeni, ahol eredményesen hasznosulhatna. Sajnos a méréseket nem végzi el (vagy legalábbis nem mutatja be azokat), és az eredményeket nem írja le pontosan, hogy milyen feltételek mellett milyen eredményeket kap. Az is sajnálatos, hogy módszerének a bevezetőben ígért sokoldalú pedagógiai alkalmazását sem illusztrálja. Az az állítása hibás, miszerint a felezési idő mérésével meghatározható lenne a szűrőben lévő anyag. A kísérletben a szűrőn több, különböző felezési idejű radon bomlástermék is összegyűlik, és ezek közül nemcsak egyet mér a berendezés. A leírtak alapján két bomlástermék, a 214Pb (felezési idő 27 perc) és a 214Bi (felezési idő 19,7 perc) bomlásaiból származó béta-részecskék együttes detektálása várható. Jóllehet mindkét atommag felezési ideje 20-25 perc körül van, a mért „felezési idő” mégis 40 perc körül lesz! Ez az idő amiatt alakul ki, mert a 214Bi nemcsak bomlik, hanem keletkezik is a 214Pb-ból, így az együtt mért intenzitás csökkenése nem írható le egy egyszerű exponenciálissal. 

 

2014

Jelige: Egérfogó

Név: Zsigó Zsolt (Nyíregyháza, Bánki Donát Műszaki Középiskola)

Pontszám: 38

A dolgozat érdemleges része egy idegen nyelvű, részletesen kidolgozott kísérlet hazai adaptációja, amely a láncreakciót felhúzott egérfogókba helyezett pingpong labdákkal modellezi. Pozitívuma a pályázatnak, hogy összegyűjtötte, és bemutatja a láncreakció kérdéskörében a korábbi publikált ötleteket, azok megvalósítását. Az egérfogós láncreakció-modell elkészítésébe a diákokat is bevonta.  Az nyilvánvalóan látszik, hogy egy ilyen esemény megmozgatja a diákok fantáziáját, érdekeltté teszi őket a téma iránt. A pályázatban található az esemény videós, képes rögzítése, reprodukálható, szemléletes leírása is. A kísérlet megvalósítása során érdekes lenne vizsgálni különféle körülmények hatását (pl. az egérfogók egymástól való távolságának hatását, vagy annak a hatását, ha labdák egy része eltávozhatna, stb.). Ennek lehetőségével a szerző sajnos nem él, ahogy arra sem gondol, hogy a jelenségről készített video alapján (az egymást követő filmkockákon összeszámolva a levegőben lévő labdák számát) akár a láncreakció modelljének kinetikáját kvantitatív módon is vizsgálhatná. A pályázat kapcsolata a modern fizikával és a nukleáris ismeretekkel nyilvánvaló.

 

Jelige: Naptűz

Név: Veres Jenő Csaba (Bátonyterenye, II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda és Általános Iskola)

Pontszám: 34

A pályamű a kölcsönhatás törvényének és a rakétamozgásnak közismert általános iskolai kísérleteit gyűjti csokorba, a leírtak újdonság tartalma minimális. Elismerés illeti a szerzőt a kísérletek videón való rögzítésére, a körülmények részletes kidolgozására, ill. leírására. A kísérletek többsége könnyen megvalósítható, a felvételek ebben segítenek más kollégáknak más iskolai bemutatókhoz. Nukleáris tartalomra utalás a csak a neutron lassítás említése során szerepel. A bemutatott kísérletek erénye a könnyű iskolai megvalósíthatóság, tanulókísérletre való alkalmasság.

 

Jelige: Ardu-GM

Név: Csatári László (Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Debrecen)

Pontszám: 46

A pályázó egy GM-csöves mérőeszközt épített, amely számítógéphez csatlakoztatható az „Arduino UNO” panel segítségével. A kereskedelemben egyre-másra jelennek meg az igen kedvező árfekvésű mikroprocesszoros panelek, amelyek elektronika és számítástechnika iránt érdeklődők számára kellemes barkácsolási lehetőséget jelentenek. Ilyen a pályázó által használt Arduino család is. Ezekhez a programozható eszközökhöz különféle analóg és digitális jeleket szolgáltató eszközök csatlakoztathatók, és ezek feldolgozott jelei a panel és a számítógép között valamilyen kommunikációs csatornán (USB, Bluetooth, Wifi stb.) továbbíthatók. A szerző egy ilyen eszközhöz tervezett, épített meg és csatlakoztatott egy GM-csövet feszültséggel ellátó tápegységet, és így a GM-cső jeleit a számítógépbe be tudta vinni. A jelek feldolgozására a National Instruments kft.  LabVIEW grafikus programnyelvén írt feldolgozó és megjelenítő szoftvert. A GM készülék hasznos szertári eszköz, még akkor is, ha tantervi konkrét tananyag nem foglalkozik vele. A szakköri és a tehetséggondozói munkában maga az elkészült eszköz eredményesen hasznosulhat. Bár részletes leírást ad a szerző az elkészítésről, mégis csak azoknak ajánlható megvalósítása, akik mélyebb elektronikai, informatikai, ill. számítógépes technikai ismeretekkel rendelkeznek. A mérés kivitelezése hosszas előtanulmányozást, a mérési eljárásokban megfelelő jártasságot kíván. Emiatt az eszközt nem lehet iskolai körülmények között könnyen megvalósíthatónak ítélni.

 

Jelige: A mi emberünk

Név: Huszákné Vígh Gabriella (Budapest, Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola)

Pontszám: nem pontozható

A pályázat két részből áll: a nagyobbik része egy CERN-beli látogatás élményeit és a diákokra gyakorolt nagyon pozitív hatását ismerteti, a kisebbik része pedig egy egyszerűen megvalósítható ködkamra leírását tartalmazza.

A CERN-i kezdeményezést minden, a fizikát népszerűsítő ötletpályázaton maximálisra lehetne értékelni, de az Öveges-Pályázatba, amelynek célja a direkt iskolai demonstráció és a tanulói kísérletezés, valamint a tanári eszközfejlesztés előmozdítása, a Zsűri véleménye szerint nem illeszkedik bele, nem felel meg a pályázati kiírásnak. Bár az alapvető „műfaji eltérés” miatt a pályamű ennek a pályázatnak a keretében nem pontozható, a nukleáris témakörhöz való kapcsolódása, a fizika iskolai népszerűsítésének ez az ötlete és kivitelezése azonban méltó lenne arra, hogy a rendszertől független külön elismerésben részesüljön.

Az egyszerű ködkamra készítésében van ugyan saját ötlet (a billentyűtisztító spray alkalmazása hűtésre), a munka ezen részének bemutatása azonban sajnos elnagyolt; alig több mint az alapeszköz leírásának irodalmi hivatkozása, és a saját ötlet említése. A fotódokumentáció sem sokat mutat, még az értelmező képaláírások is hiányoznak. Ezt a rövid, a pályázatba illesztett részt önmagában pontozni nem érdemes, mivel az igazán elismerésre méltó részt nem minősíthetjük. Ezért a zsűri úgy döntött, hogy ezt a pályázatot nem értékeli. 

 

2013

 

Jelige: Franklin

Név: Zátonyi Sándor (Békéscsaba)

Pontszám: 54 pont

Jól mutatja be a digitális mérőműszerek használhatóságát. Egyszerű, ötletes kísérleteket mutat be. Különösen szép a műszer közvetlen kapacitásmérési funkcióját felhasználó szép méréssorozat Excel kiértékeléssel. Kiváló szakköri program! A kondenzátor kisülése és a radioaktív bomlástörvény közti analógia szép példája a matematikai alapú analógiás gondolkodásnak, de a középiskolások számára biztosan nem egyszerű. A zsűri kicsit problémásnak érzi az első kísérletekben a kétféle töltés előjeles megkülönböztetésekor a töltés és a potenciál összemosását. Jól megírt, szép pályázat, egy igazi pedagógus egyéniség süt át rajta.

 

Jelige: Rázós

Veres Jenő (Pásztó)

Pontszám: 37 pont

A pályázat lényegében válogatás közismert elektromosságtani kísérletekből. Minimális egyéni megoldásokkal, de azok viszont kis ügyes ötletek. Sok újdonságot nem tartalmaz, de kezdő fizikatanárok számára bizonyára hasznos lehet.

 

Jelige: Gáz 2D

Leitner Lászlóné (Nyírpazony)

Pontszám: 33 pont

A pályázat a közismert légpárnás asztal egy lehetséges házi kivitelezését írja le.  Az eszköz teljesítőképességének bemutatása lényegében hiányzik, így nem lehet eldönteni, hogy az egyszerűen megvalósított eszköznek vannak-e fogyatékosságai, és ha vannak, azok mennyire komolyak. A pályázat csak a Brown-mozgás szemléltetését mutatja be, nem használja ki az ötletben rejlő további lehetőségeket (akár a szakirodalom alapján is). Ezekből az eszköz teljesítőképességére is jobban lehetett volna következtetni.

 

Jelige: Köd 13

Csatári László (Debrecen)

Pontszám: 57 pont

Házilag épített diffúziós ködkamrát mutat be, ahol a ködkamra hűtése nem a „szokásos”, - ám iskolák számára gyakran nehezen hozzáférhető - folyékony nitrogénnel, vagy szárazjéggel történik, hanem Peltier-elemmel. Emiatt semmi olyan komponenst nem tartalmaz, ami ne lenne viszonylag olcsón bárki számára hozzáférhető. Bár az eszköz megépítése némi szakértelmet igényel, de egy barkácsolni szerető fizikatanár képes lehet a megépítésére. A modern fizika tanításának azt a nagy kérdését segítené megoldani, hogy a radioaktív bomlásokat direkt módon szemléltetni tudjuk. Kár, hogy a pályázatban lévő fotók a Phywe ködkamráról készültek, így nem látszik mire képes a saját eszköz.  A zsűri egyik tagja részletes megjegyzést fűzött az Am-241 – füstérzékelőkből kiszerelt – sugárforrás iskolai használatához, ezt - mivel minden tanár számára tanulságos – ettől a pályázattól függetlenül, külön közöljük.

 

Jelige: Popcorn

Zsigó Zsolt, Nyíregyháza

Pontszám: 41 pont

A pályázat a Gauss-eloszlás szemléltetésére a kukorica pattogtatásának hangját használja. A pattogások hangját számítógépes hangrögzítéssel veszi fel, és a felvett hangfájl kiértékelésének során jut el a Gauss-eloszláshoz. A munka ötlete az irodalomban megtalálható, de a zsűri tudomása szerint Magyarországon nincs előzménye.  A fizikai mérések során nagy szerepe van a statisztikáknak, ezért üdvözlendő, hogy ezt közelebb próbálja hozni a diákokhoz. Ugyanakkor a pályázatból nem derül ki a fizikával való közvetlen kapcsolat, inkább a matematikát segíti, semmint a fizikát. Sokat emelt volna a munka értékén egy-egy olyan fizikai folyamat említése is, ahol az eloszlás érzékelhető.

 

2012

 

Jelige: FS1989

Név: Dr.Bartos-Elekes István (Ady Endre Líceum, Nagyvárad)

Pontszám: 31

Számítógépes időmérésre visszavezethető kísérletek a középiskolai fizikaoktatásban
A rendkívül terjedelmes mű több kísérlet evolúcióját mutatja be. Leírja a kísérletekhez kifejlesztett eszközök történetét, a menetközben felmerült (felismert) problémák megoldását. Valódi természettudományos megközelítést alkalmaz, érdekes és tanulságos, szakmailag nagyon igényes munka. A szerző évtizedeken keresztül fejlesztett számítógépes mérőrendszert, a rendszer fejlesztését még DOS alatt kezdte el. Az évtizedek alatt a kereskedelmi számítógépek operációs rendszerei azonban igen gyors ütemben fejlődtek, ezzel a szerző nem akart lépést tartani, hiszen az új operációs rendszerek nem engedélyezték a megszakítások letiltását, vagyis a szerző által bevezetett „elektronika+assembly” képletű készülékei tovább nem működhettek volna. Megteremtette azonban a mérések értékeléséhez szükséges Windowsos ízlésű környezetet. Az új operációs rendszerek közül a legelterjedtebb – a Windows – alkalmas ugyan külső interfészek illesztésére, és ezzel külső eszközök által már megmért mérési adatok aszinkron bevitelére, de fizikai mennyiségek közvetlen, valós idejű mérésére nem alkalmas. Erre a tényre a szerző is többször hivatkozik: a Windows alatti programokban nem tilthatjuk le a megszakításokat, ezért maradt a DOS alatti mérés (itt minden megszakítás letiltható). 

Sajnos a Windows mellett elterjedt egyéb modern operációs rendszerek (pl. LINUX) mérésekre való használhatóságát, alkalmasságát nem vizsgálta, hiszen az arra való átállás is az egész szoftver rendszer átírását – több évtizedes munka kidobását – jelentette volna. A pályázat kifejezett érdeme, hogy az elektronikai eszközök bemutatása mellett találhatóak nagyon jó fizikai kísérletek. Ilyenek például a régi eszközökkel készült stroboszkópos elemzések. Az iskolai megvalósíthatósággal kapcsolatban a Kuratórium tart attól, hogy a mai rohanó világban a tanároknak nem jutna idő a pályázatban leírtak részben vagy egészben történő megvalósítására. Félő, hogy a 70-es, 80-as években forgalomban lévő eszközök beszerzése is nehézségekbe ütközne. Az eszközök alkalmasak lennének ugyan tanulókísérleti munkára, de előbb meg kellene őket építeni, ez pedig az átlag fizikatanár képességeit meghaladó elektronikai és számítástechnikai ismeretet követel meg. A kísérleteknek nukleáris tartalma nincs. A Kuratórium viszonylag alacsony pontszámában az tükröződik, hogy az Öveges-díj egyik fő célját (kevésbé rutinos tanárok széles rétegeinek segítése, motiválása kísérleti munkára) csak csekély mértékben szolgálja.

 

Jelige: „HŐ"-ség

Név: Veres Jenő (II. János Pál Pápa Katolikus Általános Iskola, Bátonyterenye)
Pontszám: 38

A hő terjedési formái

Egyszerű, világos, szabatos munka. Példamutatóan tömör pályázat. Öveges tanár úr biztosan megdicsérné a pályázót. A pályázat több, könnyen megvalósítható kísérletet tartalmaz. A többnyire ismert kísérletek egyszerű jelenségkört tárgyalnak. A testek hősugárzása, hőelnyelése révén van ugyan valami kapcsolódás a modern fizikához, de nincs kapcsolódás a nukleáris ismeretekhez. 

 

Jelige: Házi GM

Név: Csatári László (Debrecen) 

Pontszám: 56

Saját építésű Geiger-Müller számláló

A pályázó a modern fizikához és a nukleáris ismeretekhez jól kapcsolódó eszköz készítését mutatja be. Kár, hogy nagyrészt az eszköz építésére koncentrál. Néhány javasolt kísérlet szép kiegészítés lett volna a szakmai tartalomhoz. Az eszköz megépítése nem igényel komoly kihívást. A pályázatban szerepelnek a „radioaktív sugárzás” és „ionizációs sugárzások” kifejezések. Véleményünk szerint a „radioaktív anyagok sugárzása”, és az „ionizáló sugárzások” kifejezés helyesebb lenne. Jó lenne felhívni a figyelmet arra is, hogy a két kifejezés nem szinonimája egymásnak. Az ionizáló sugárzások családjának csak egy része származik radioaktív bomlásokból. 
A pályázat kapta a Kuratóriumtól az idei legnagyobb pontszámot, mivel végre egy nukleáris területet érintő munkáról van szó, ezért erre az értékelési szempontra is kaphatott pontot. Külön érdeme a munkának, hogy a természetes és mesterséges eredetű sugárterhelés forrásait is tárgyalja.

 

Jelige: NXT

Név: Zsigó Zsolt (Bánki Donát Műszaki Középiskola, Nyíregyháza)

Pontszám: 49

A spektroszkóptól a spektrofotometriai mérésekig

Érdekes, a középiskolai tananyaghoz jól kapcsolódó témát választott a pályázó. Egy konkrét probléma vizsgálata alkalmat teremtett több általános módszer gyakorlására (kalibráció, mérési eredmények ábrázolása, értékelése stb.). A pályázatban leírt mérések a LEGO legújabb generációs programozható robotkészletével történtek. Ötletes a készlethez tartozó szenzorok fizika oktatásában történő alkalmazása. Az iskolai megvalósítás azonban több akadályba is ütközik. Első gond az alapcsomag több mint 80000 Ft-os ára. A másik gond az eszköz programozása, amely külön felkészülést igényel. Az önálló megvalósítás értékét csökkenti, hogy a kísérlethez a gyári szoftvereket használták.

 

Jelige: Vektor

Név: Zátonyi Sándor (Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba)

Pontszám: 40

Elmozdulások összegzése

Egyszerű eszközökkel megvalósítható kísérleteket tartalmaz a pályázat. Újdonságtartalma a kábelcsatorna alkalmazásában rejlik. Kár, hogy a kísérletek az összetett mozgásoknak csak egy részét érintik. A bemutatott egyszerű és olcsó eszköz tanulói kísérletként is jól hasznosítható. Rendkívül igényesen megírt pályázat. A szerző világosan fogalmaz, jól szerkeszt, jól szemléltet. 

 

2011

 

Jelige: Fényűzés

Név: Jendrék Miklós (Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium, Vác)

Pontszám: 45

A pályamunka sok egyéni ötlettel megvalósított kísérletet ír le a LED és a fotodióda segítségével házilagosan összeépíthető optocsatoló-modell segítségével. A leírt kísérletek kiválóan használhatók szakkörön, az elektronika és a műszaki témák iránt érdeklődő diákok számára, vagy szakirányú középiskolában. (Egy-egy kísérlet bemutatása természetesen a normál tantervű középiskolai osztályok számára is érdekes és hasznos.) A pályamunka lelkes tanári munkát, kísérlet-fejlesztő tevékenységet mutat. A téma a modern alkalmazott fizika egy igen jelentős területét jelenti, amely szorosan kapcsolódik a mérnöki alkalmazásokhoz. Sajnos a leírt kísérletek összeállítása, az eszközök házilagos elkészítése meghaladja egy átlagos magyar középiskola szertári lehetőségét, és a fizikatanárok részéről is speciális érdeklődést és elektronikai felkészültséget igényel.

 

Jelige: Kaláka

Név: Dr.Bartos-Elekes István (Ady Endre Líceum, Nagyvárad)

Pontszám: 51

A 116 oldal terjedelmű, elismerésre méltó pályamű kiemelkedő fizikusi felkészültségű tanári munkáról tanúskodik. A kísérletek tudományos hátterének leírása csakúgy, mint a hosszú idő alatt végzett egyéni kísérletező munka bemutatása professzionális felkészültséget mutat. A három feldolgozott mérési terület: a sugárzásmérés, a foto-effektus és az e/m mérés. A szerző hitet tesz a modern fizika kísérletezésen alapuló tanítása mellett, és kiemelten foglalkozik a számítógépes kísérletezés kérdéskörével. Igen részletes, tudományos igényességű leírásban ismerteti saját fejlesztésű eszközeit és a mérési eredmények értékelését. A dolgozatban található fotók is bizonyítják, hogy a diákok lelkesen és odafigyeléssel dolgoznak a méréseken. 

Maximális szakmai elismerés illeti a pályamű készítőjét. Mindezek ellenére a pályázat hasznosításának realitása kevés, hiszen ilyen szintű fejlesztő munka már nem tanári feladat. Az egyéni fejlesztés helyett az lenne kívánatos, ha az iskolák a modern fizikai mérőkísérletekhez beszerezhetnék a nemzetközi taneszköz-kereskedelemben kínált eszközöket.

Jelige: Fényméter

Név: Zátonyi Sándor (Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba)

Pontszám: 54

A pályamű Bosch gyártmányú, PLR 25 típusjelű lézeres kézi távmérő eszközzel megvalósítható kísérleteket és méréseket ír le. A lézeres távmérőt számos kísérlet és mérés során használhatjuk az iskolában. Ezek közül különösen az optikai, ezen belül a fénysebesség és a törésmutató méréséhez kapcsolódóak azok, amelyek ezzel az eszközzel egyszerűen, gyorsan és iskolai körülményekhez viszonyítva pontosan elvégezhetőek. Van köztük olyan mérés is, amely az iskolákban elérhető egyéb mérőeszközökkel nem valósítható meg. Az optikai mérések leírásán túl figyelemre méltó a GPS működését értelmező modellkísérlet leírása is. A leírt kísérletek jelentős részét a Kuratórium tagjai önálló fejlesztésnek fogadták el, korábban ezek leírásával a szakirodalomban sem találkoztak. A kísérletek leírása, a mérések kiértékelése világos és szakszerű. A leírt kísérletek jelentős része tanulói kísérletként is alkalmazható. A bírálók véleménye szerint az Öveges-díj pályázat 2011 évi fordulóján e pályamű felelt meg legjobban a kiírásban megfogalmazott célkitűzéseknek.

 

Jelige: Atomerő

Név: Zsigó Zsolt (Bánki Donát Műszaki Középiskola, Nyíregyháza)

Pontszám: 43

A pályamű tartalmi része három oldal, amelyhez nyolc oldal melléklet csatlakozik. A modern fizika egyik fontos kísérleti eszközének, az atomerő-mikroszkópnak (AFM) működő modelljét írja le. A szakmai tartalom úgy a szaktudomány, mint a módszertan vonatkozásában eléggé szűkre szabott. Aki eddig nem ismerte az AFM működését, nem fog kedvet kapni a modell megépítéséhez. A fotókkal illusztrált melléklet az eszköz elkészítésének fázisait ismerteti. A leírás alapján azonban nem valószínű, hogy sok kolléga vállalja a modell elkészítését DVD-íróból.

 

Jelige: Cartesius búvár

Név: Veres Jenő (II. János Pál Pápa Katolikus Általános Iskola, Bátonyterenye)

Pontszám: 38

A leírt sok ötletes, apró kísérlet az úszás, lebegés témakörébe tartozik. Elvégzésük elsősorban az általános iskolai korosztály számára jelenthet élményt, de hasznos a középiskolai diákok számra is. A kísérletek jelentős része tanulókísérletnek is alkalmas. A pályamű elhivatott fizikatanári munkát bizonyít, és elismerésre méltó még akkor is, ha a kísérletek legtöbbje a hazai és nemzetközi szakirodalomban megtalálható. Az Öveges-díj pályázat célja elsősorban a modern fizika, ezen belül a magfizikai kísérletek fejlesztése; a pályamű e területeket nem érinti.

 

Jelige: Hős

Név: Leitner Lászlóné (Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Nyíregyháza)

Pontszám: 33

A „HŐS” jeligére beküldött pályamunka tanórai feldolgozásra javasol kísérleteket a hőtan témaköréből. A válogatott kísérletek hasznosak, tanári felügyelettel a diákok által is elvégezhetők. A pályamunka leírásai szakszerűek, fotókkal jól illusztráltak. A pályamunka értékes tanári munkát jelez. Az Öveges-díj pályázat kiemelt célja azonban új, modern fizikai kísérletek, és különösen a magfizikai kísérletek kidolgozásának újszerű alkalmazásának támogatása. Ezeknek hiánya korlátozta a pályamunkára adható pontok számát.

 

2010

 

Jelige: Darlington

Név: Zsigó Zsolt (Nyíregyháza, Bánki Donát Műszaki Középiskola)

Pontszám: 54

A pályázó egy olcsón és egyszerűen elkészíthető „ionizációs kamrát” ír le. A konzervdobozból kis odafigyeléssel és kézügyességgel viszonylag egyszerűen mindenki által elkészíthető eszköz ionizáló sugárzások detektálására alkalmas. A szerző pályázata ezért mind a modern fizikához, mind a nukleáris ismeretekhez szorosan kapcsolódik. A Kuratórium az egyszerű iskolai megvalósítást is magas pontszámokkal értékelte. Ugyanakkor a szerző figyelmét felhívjuk arra, hogy az eszköz alkalmas ugyan ionizációs kamraként való működésre, azonban a pályázatában bemutatott módon az eszköz valószínűleg nem ebben az üzemmódban működik. Ezért is tettük idézőjelbe az értékelés első mondatában az ionizációs kamrát. A Kuratórium tagjainak véleménye szerint a használt 9 V feszültség túl kevés ahhoz, hogy begyűjtse az ionizáló sugárzás által a kamrában keltett valamennyi iont és elektront. A létrejött töltéshordozók nagy része valószínűleg rekombinálódik, mielőtt még elérné a kamra elektródjait. Ezért a bemutatott eszköz a rekombinációs tartományban működő gáztöltésű detektornak nevezhető. Ezt a szerző egyszerűen ellenőrizhette volna azzal, hogy megduplázza a kamrára adott feszültséget, két db. 9 V-os elem sorba kapcsolásával. Ionizációs kamra tartományban a gáztöltésű detektor karakterisztikájának „platója” van, azaz a begyűjtött töltések mennyisége nem függ a kamrára kapcsolt feszültségtől, hanem csak a sugárzás által a kamrában keltett töltéshordozóktól. Ezt az ellenőrzést a szerző elmulasztotta, ezért a szakmai tartalomra alacsonyabb pontszámokat kapott. 

 

Jelige: Műszerelem

Név: Jendrék Miklós (Vác, Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium)

Pontszám: 36

A szerző tekercses Deprez műszerekkel végrehajtott egyszerű, és didaktikai szempontból is hasznos elektrotechnikai kísérleteket mutatott be a pályázatában. Ezek iskolai megvalósítása akkor lehetséges, ha ilyen műszerek még vannak az iskolai készletekben. A modernebb iskolai szertárakban azonban már többnyire digitális mérőműszerek találhatók (és főleg ilyenek szerezhetők be), ezért a pályázatban leírt kísérletek megismétlése egyes iskolákban nehézségekbe ütközhet. A Kuratórium tagjai szerint a leírt kísérletek újdonságtartalma nem jelentős. A bemutatott kísérleteknek nincs kapcsolata sem a modern fizikával, sem a nukleáris ismeretekkel. Emiatt a szerző csak mérsékelt pontszámot kapott.

Jelige: LED it be!

Név: Teiermayer Attila (Szeged, Karolina Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium,

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Diákotthon)

Pontszám: 60

A „Fényt emittáló diódák felhasználása a középiskolai fizikaoktatásban” című pályázatában a szerző több, LED diódákkal végezhető, egyszerű, tanulókísérlet-szintű kísérlet leírását, kiértékelését és didaktikai elemzését mutatja be. A közvetlen fizikai szakmai tartalmon túl felhívja a figyelmet a LED-es fényforrások energiatakarékossági és hulladékgazdálkodási előnyeire, s ezeken keresztül ezek környezetvédelmi hasznosságára is. A bemutatott kísérletek szellemesek, kis eszközigényűek, olcsón és könnyen megvalósíthatók bárki számára. Mind tanári demonstrációs, mind pedig tanulókísérleti célokra is alkalmasak. A belső fotoeffektus bemutatása, valamit az elnyelt és a kibocsátott fény színének összehasonlítása szorosan kapcsolódik a modern fizika témaköréhez is. Az Öveges Díj kiírásakor a díjat alapítók ilyen jellegű pályázatokra gondoltak. A pályázatnak ezek a tulajdonságai magyarázzák, hogy a 2010-ben benyújtott pályázatok között ez a pályázat kapta a legtöbb pontot.

 

Jelige: Buksi

Név: Dr. Bartos-Elekes István nyugdíjas fizikatanár (Nagyvárad, Ady Endre Líceum)

Pontszám: 44

A 2010-ben benyújtott pályázatok közül magasan kiemelkedik ez a pályázat mind terjedelmében (több mint 70 oldal), mind komplexitásában és szakmai tartalmában. A nyugdíjas fizikatanár szerző több évtized alatt végzett nagyon sokoldalú fejlesztéseit írja le igen részletesen. A pályázat nagy része a szerző által végzett komplex informatikai fejlesztéssel (egy több százezer sorból álló bonyolult számítógépes programrendszer), másik része pedig elektronikai fejlesztésekkel (jelátalakítók, digitalizálók, elektronikus számítógép-interfészek) foglalkozik. A Kuratórium – elismerve, hogy hatalmas és roppant értékes munka – ezeket a részeket nem tudta pontokkal jutalmazni, hiszen az Öveges Díj kiírásába és célkitűzéseibe ezek a részek nem beilleszthetők. A szerző által készített eszközök elkészítése sajnos egy átlagos középiskolai fizikatanár számára túl nagy kihívást jelentenek – még a pályázatban leírt részletes útmutatás mellett is. Ezeket csak elektronika iránt kifejezetten érdeklődő, és elektronikai eszközök készítésében járatos tanár kollégák számára lehet ajánlani. A Kuratórium összefoglaló véleménye szerint a szerző életművét bemutató pályázat mögött hatalmas munka és nagyon komoly szakmai tartalom van, ám az Öveges Díjra kiírt pályázat bírálati szempontjai közül többeknek csak kevéssé felel meg. Emiatt nem tudott a Kuratórium a magas színvonalú pályázatra nagyobb pontszámot adni. A Kuratóriumnak az a véleménye, hogy a szerzőnek ezzel a nagyon értékes dolgozatával érdemes lenne az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíjára pályáznia.

MTA Pedagógus Kutatói Pályadíj

 

2009

 

Jelige: Bofitata

Név: Jendrék Miklós (Vác, Boronkay György Műszaki középiskola és Gimnázium)

Pontszám: 28

A Kuratórium nagyra értékelte azt a kreatív és meglepő ötletet, amellyel a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a valóságos transzformátorok nagyon sokban különbözhetnek az ideális transzformátortól. Egyúttal arra is példát mutatott, hogy milyen fontos egy feszültség- ill. áramforrás belső ellenállásának a figyelembe vétele. A pályázat első részében leírt, és fényképekkel is dokumentált kísérlet akár egy tanulmányi verseny gondolkodtató feladata is lehetne. 

A Kuratórium két dologra azonban mindenképpen fel szeretné hívni a szerző figyelmét. Az egyik az, hogy a pályázat első részében szereplő kísérlet leírásánál feltétlenül meg kellene említeni azt, hogy mi az oka a használt transzformátor nagy belső ellenállásának (amely végül alkalmassá teszi arra, hogy áramgenerátorként használja). Sehol sem történik említés arról, hogy milyen anyagú és milyen keresztmetszetű huzalból készült a transzformátor szekunder tekercse. Ez ebben az esetben fontos lenne, hiszen ennek az ohmikus ellenállása adja a transzformátor belső ellenállását. Igaz ugyan, hogy a belső ellenállást később meghatározza a szerző a terhelési görbe segítségével, de a nagy belső ellenállás fontosságára már a kísérlet megkezdése előtt fel kellene hívni azon kollégák figyelmét, akik a kísérletet meg szeretnék ismételni. 

A másik dolog, amit a Kuratórium NAGYON FONTOSNAK tart: véleményünk szerint szigorúan tilos iskolában, gyerekeknek olyan kísérleteket bemutatni a hálózati 230 V feszültséggel, mint amilyenek a pályázat második felében, a 4. és 5. oldalon le vannak írva! Bár a kísérletek szakmai leírása korrekt, és szigorúan a leírt módon végrehajtva azok tényleg veszélytelenek, ám ha a gyerek otthon reprodukálni akarja azt, amit az órán a Tanár Úrtól látott (és minden figyelmeztetés ellenére miért is ne akarná?), de valamit nem jól figyelt meg, vagy valamit kifelejt, akkor az ÉLETÉVEL JÁTSZIK! Ezért - életvédelmi okok miatt - véleményünk szerint szigorúan tilos ilyen kísérleteknek a bemutatása! Ne adjunk ötleteket a gyerekeknek otthoni kísérletezésre a hálózati 230 V feszültséggel! Ezek a kísérletek a gyerekben azt a hamis képzetet kelthetik, hogy a hálózati 230 V veszélytelen, hiszen meg lehet fogni a vezetéket puszta kézzel, sőt, szájba is lehet venni! Ezeknek a kísérleteknek az üzenete pontosan ellentétes azzal, amit pl. Varga István Tanár Úr - tavalyi Öveges-díjas - "virsli-főző" kísérlete üzen: az ugyanis azt üzeni, hogy a 230 V veszélyes, hiszen "Te is úgy jársz, mint ez a virsli, ha hozzányúlsz a 230 V-hoz". Emiatt Varga Tanár Úr kísérletét - tanári demonstrációs kísérletként - elfogadhatónak tartjuk, mert elrettent a 230 V-os kísérletezéstől. Azt tanácsoljuk tehát, hogy a pályázat második részében leírt kísérleteket a szerző a továbbiakban NE mutassa be az iskolában.

 

Jelige: Varázsszem

Név: Zsigó Zsolt (Nyíregyháza, Bánki Donát Műszaki Középiskola)

Pontszám: 24

A szerző a varázsszem néven ismert - régebbi rádiókban hangolásra használt - elektroncső segítségével határozza meg a elektron fajlagos töltését. 
A szerző maga is leírja, - és a Kuratórium tagjai is megerősítették - hogy a kísérlet ötlete és megvalósítása már régen ismert. A szerző érdeme, hogy ezt a - modern fizikai vonatkozású - kísérletet "leporolja", és újra felhívja rá a figyelmet. Ugyanakkor a Kuratórium nem talált új ötletet a kísérlet végrehajtásának a leírásában. A szerző egy már mások által megépített kísérleti berendezéssel végezte a méréseit. A mérések korrektek, a számolás és a mérési hibák kiszámítása is megfelelő. 
A kísérlet tanári demonstrációs kísérletként használható, tanulói kísérletezésre csak kevéssé alkalmas, hiszen a varázsszem elektroncső táplálása (fűtés, anódfeszültség, rácsfeszültség stb.) többfajta feszültségforrást is igényel, ami tanulókísérletekhez szükséges mennyiségben valószínűleg csak kevés iskola szertárjában található meg. További hátrány, hogy napjainkban már a varázsszemet nem alkalmazzák elektronikus eszközökben, ezért nagyon nehezen hozzáférhető. Régi rádiókból kiszerelve, vagy ócskapiacokon lehet csak egy-egy darabhoz hozzájutni. Ezért a "könnyű iskolai megvalósíthatóság" is kérdéses.

 

Jelige: Búvárkodjunk egy kicsit

Név: Dr. Nagy Anett (Szeged, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium) 

Pontszám: 23

A szerző a pályázatra kapott pontjainak döntő többségét a "könnyű iskolai megvalósíthatóság" és "tanulói kísérletre alkalmasság" pontozási szempontok alapján szerezte. A pályázat különböző Cartesius-búvár konstrukciókat mutat be. A Cartesius búvár már nagyon régóta ismert, és a pályázatban leírt változatok legtöbbje is ismert volt. 
A Kuratórium a fentieken túl a szívószálból készített Cartesius-búvár ötletét találta új ötletnek. A figyelem felhívását a már ismert "forgó búvárra", valamint a külföldi hivatkozás alapján megvalósított és továbbfejlesztett kétfolyadékos Cartesius-búvárra is értékeltük.

 

2008

 

Jelige: Mezei fizikatanár

Név: Varga István (Ajak, Általános Iskola) 

Pontszám: 15

Varga István ebben az évben lényegesen gyengébb pályázatot adott be mint korábban. Ez a zsüri által adott alacsony pontszámból is látszik. Pályázatában vannak leíró, esszészerű részletek (pl.különböző erőműtípusokról is ír), de ezeket a zsüri nem tudta értékelni, mivel az Öveges pályázat kifejezetten iskolai kísérletekről szól. Néhány - korábban már ismert - elektromosságtani kísérlet leírása szerepel csak a pályázatában (elektromos áram előállítása generátorral, dinamóval). A pályázathoz adott CD-n pedig néhány fénykép látható (pl. az iskolában szétszedett kerékpár-dinamóról ill. autó-generátorról) . 
A korábbi években gyűjtött pontjainak köszönhetően lett az idei alacsony pontszáma ellenére a 2008. év Öveges díjasa.

 

Jelige: Hangszerek a semmiből

Név: Dr. Nagy Anett (Szeged)

Pontszám: 50

A pályázó a minden háztartásban megtalálható eszközökből nagy fantáziával és intuícióval alkot hangszereket (pontosabban: hangot adó szerkezeteket). A kísérletek előnye, hogy a tanulók otthon is könnyedén elkészíthetik, és így - társaiknak és szüleiknek megmutatva - szórakozva tanulhatják meg a hangtan, valamint a hullámtan alapfogalmait. A kísérletek összeállítása egyszerű, a pályázathoz csatolt DVD-n több film is látható, amelyen tanulói csoportok egyszerű dalokat adnak elő a saját maguk készítette hangeszközök segítségével. Ezért a bemutatott összeállítások tanulói kísérletekre nagyon alkalmasak, ugyanakkor kevés kapcsolatuk van a modern fizikával, nukleáris ismeretekre pedig egyáltalán nem építenek.

  

Jelige: Csináld magad

Név: Zsigó Zsolt (Nyíregyháza)

Pontszám: 46

A pályázó "solar lámpából" kiszerelt napelemet használ fénykapu készítésére. A napelemet a számítógép hangkártyájának bemenetére köti, és így egy ingyenesen letölthető hangkártya-programmal a "detektor" jelei között eltelt időt tudja mérni. További egyszerű eszközt készít a napelemre jutó fény szaggatására. Ezzel az eszközzel több fajta mechanikai kísérletet is szépen bemutat. Az eszköz ötletes, olcsón és könnyen beszerezhető alapanyagokból áll, könnyen elkészíthető és könnyen használható. 
Miután olcsó, tanulói kísérletezésre is igen alkalmas. A modern fizikához a napelem működésén keresztül van valami köze - bár a bemutatott alkalmazások valamennyien klasszikus fizikaiak. Mégis, amikor a tanulók ezt az eszközt megépítik, ki lehet használni ennek motiváló hatását, és kicsit beszélni a félvezetőkről, és a napelemek működéséről.

 

2007

 

Jelige: Öveges nyomában

Név: Sebestyén Zoltán (Pécs)

Pontszám: 56

A radioaktivitás jelenségének a bizonyítása mindig problémát jelent az iskolában. A pályázó által leírt, egyszerű és olcsó alapanyagok felhasználásával megépített ködkamra kiválóan alkalmas a szemléltetésre. A kísérlethez szükséges eszközök - némi utánajárással - beszerezhetőek. A pályázó nem említi, hogy az eredeti CERN-ben összeállított kísérlet nem használ sugárforrást (amelynek iskolai tárolása problematikus), a háttérsugárzást használja fel. A tanulói kísérletek az esetleges nagyobb szárazjég igény miatt okozhatnak némi problémát. 

A pályázat anyaga maximálisan kapcsolódik a modern fizikához, a nukleáris ismeretekre épít. Nagyon jó a részletes leírás és a kísérlethez fűzött magyarázat, amely nagyban segíti a tanár munkáját és a kísérlet értékelését. 

A Kuratórium javasolja, hogy a ködkamrát kombinálják a "porszívós" kísérlettel, amelynek során alfa-részecskéket is kibocsátó radon leányelemek gyűjthetők össze, és így egyszerű, alfa-forrás állítható elő házilag. A két kísérlet kombinációja lehetőséget ad a természetes radioaktív háttér egyszerű eszközökkel történő bemutatására is.

 

Jelige: Mezei fizikatanár

Név: Varga István (Ajak, Általános Iskola) 

Pontszám: 33

A pályázó több, ismert klasszikus fizikai kísérletet mutat be kicsit módosított változatban. A felhasznált eszközök igen könnyen beszerezhetőek, a kísérletek összeállítása egyszerű. Tanulói kísérletekre is alkalmasak az összeállítások, ugyanakkor kevés kapcsolatuk van a modern fizikával, nukleáris ismeretekre pedig egyáltalán nem építenek. 
Sajnos a pályázatban leírtak nem egy témakörhöz kapcsolódó kísérleteket tartalmaznak, pedig ez határozottan ki van emelve a pályázati kiírásban. Ezt a szakmai tartalomra adható pontoknál pontlevonással vette figyelembe a Kuratórium.

 

2006

 

Jelige: Bárki megépítheti 

Név: Dr. Piláth Károly (Budapest)

Pontszám: 54

A szerző alapötlete: a számítógép hangkártyájának mérőeszközként való használata ingyenesen letölthető szoftverek segítségével. A pályázatban bemutatott anyag tehát számítógéppel támogatott tényleges fizikai mérés, így megfelel a pályázat kiírásának. 
Három mérést mutat be:

·       Mozgások érzékelése mágnest tartalmazó kiskocsival (Alkalmas mind mechanikai, mind elektromosságtani tananyag /indukció/ tanítására.) 

·       Csillapított rezgés rezgőkörben + mágneses permeabilitás mérése

·       Planck-állandó meghatározása világító diódákkal (LED)

Az első két mérés új, saját ötlet. A harmadik - ismert - méréshez eszközfejlesztést tesz hozzá a pályázó: bemutatja, hogyan lehet WEB-kamerát infravörösre is érzékennyé tenni. 
Valamennyi kísérlet iskolában könnyen megvalósítható, akár tanulókísérlet formájában is (számítógépteremben). A Planck-állandó mérése modern fizikai témakörbe tartozik.

 

Jelige: Öveges nyomában

Név: Sebestyén Zoltán (Pécs)

Pontszám: 47

A szerző az elektromosságtan témaköréből mutat be több, iskolában is könnyen megvalósítható kísérletet. Ezek egy része már ismert, más részük önálló, új ötlet. A kísérletek olcsón, kevés eszközből megvalósíthatóak, ezért tanulói kísérletnek is használhatók.

·       Elektroszkóp tejfölös pohárból (már ismert - Öveges is megcsinálta)

·       Leydeni palack (új, ügyes ötlet)

·       Elektrosztatikus elektromotor (új, nagyon jó)

·       Galvánelem személyekből késsel, villával (szellemes, didaktikus ötlet)

·       "Didaktikus mágnessor" (alapszinten inkább szemléletzavaró, csak szakkörön ajánljuk a használatát)

·       Egyszerű villanymotor (már ismert)

·       Mikro-villanymotor mobiltelefonból kiszerelve (jó, szellemes, új megoldás)

·       Lágyvascső lebegése (nagyon jó, gondolkodtató kísérlet)

·       Energiaparadoxon a lejtőn, mágnesekkel (jó, fogalomtisztázó, gondolkodtató)

A Kuratórium "új" kísérletnek fogadta el azokat a kísérleteket is, amelyek ötletét a szerző külföldi tapasztalataiból vette, de amelyek magyarországi megvalósítása, bevezetése a szerző nevéhez fűződik.

 

Jelige: Mezei fizikatanár

Név: Varga István (Ajak, Általános Iskola) 

Pontszám: 34

A szerző az elektromos áram hatásait, veszélyeit mutatta be több, szemléletes kísérlettel, általános iskolai szinten. Kitért a veszélyek elleni védekezés módjaira is. A pályázatban bemutatott anyag didaktikailag jól felépített és szemléletes, iskolában könnyen megvalósítható tanári demonstrációs kísérletekből áll, amelyekbe azonban a szerző jó érzékkel vont be egyes tanulókat. A Kuratórium kiemelte, hogy a kísérletek általános iskolás szinten megalapozhatják a "kockázat-haszon-biztonság" fogalmait, amelyek később az ipari tevékenységek kockázatainak megértésénél is nagy segítséget nyújthatnak. A bemutatott kísérletek konkrét megvalósításában vannak a szerzőnek új ötletei.

 

Jelige: Mobilitás

Név: Dr. Ronyecz József (Székesfehérvár) 

Pontszám: 33

2008-ban elhunyt, nevét kegyeleti okból nem töröltük a pályázat honlapjáról.

A szerző sok, többségében már ismert kísérletet mutat be egyszerű, házilagos kivitelezésben. Ebben a tekintetben valóban Öveges professzor nyomdokait követi. A legtöbb esetben nemcsak a kísérlet ismert, hanem a szerző által bemutatott házilagos kivitelezés módja is. A kísérletek átfogják a fizika egész területét a mechanikától, a hőtanon keresztül egészen a Bohr-modellig. A pályázó figyelmét valószínűleg elkerülte a pályázat kiírásában az a mondat, hogy "A pályázatban leírt (egy vagy több) kísérlet egy témakörhöz tartozó legyen". A Bohr-modell esetében a Kuratórium nem tartotta szerencsésnek, hogy a szerző által javasolt kísérlet éppen a Bohr-modell leglényegesebb tulajdonságát - az energiaszintek kvantáltságát - nem modellezi helyesen, hiszen a kísérletben a részecskék energiája folytonosan változhat. Valamennyi kísérlet iskolában könnyen, olcsó eszközökből megvalósítható, és tanulókísérletnek is alkalmas.

 

Jelige: Tücsök

Név: Varga István András (Békéscsaba) 

Pontszám: 15

2008-ban elhunyt, nevét kegyeleti okból nem töröltük a pályázat honlapjáról.

A szerző sok kísérletet ír le és demonstrál videókkal és képekkel a rezgések, rezonanciakísérletek, kaotikus mozgások, állóhullámok témaköréből. Ezek között van több olyan is, amely egymástól alig megkülönböztethető. A bemutatott kísérletek tartalmilag, szakmailag és pedagógiailag nem eléggé kiérleltek, többnyire megrekednek a "figyeljük meg, milyen érdekes a mozgás" szintjén. A bemutatás színvonalán is lehetne javítani. A Kuratórium hiányolta, hogy a pályázatban nincsenek egyértelműen megjelölve, hogy melyik anyagrészhez mely videofelvételek, ill. képek tartoznak. Bár a fájlnevek adtak valamilyen fogódzót, de több esetben sem sikerült azonosítani a szöveges anyagrészhez tartozó video- vagy képfájlt.

 A szerző nagy lehetőséget mulasztott el az "Einstein-de-Haas" kísérlet nem megfelelő mélységű kidolgozásával. A Kuratóriumot nem tudta meggyőzni arról, hogy a tekercsbe lógatott vasrúd valóban az Einstein-de-Haas effektus miatt kezdett torziós lengéseket, és nem valamilyen mérési aszimmetria, vagy az örvényáramok miatt. Tényleges mérést kellett volna végezni, és bemutatni, hogy a torziós lengésnek nem lehet más oka, mint a kimutatni vágyott effektus, és ebből meg kellett volna határozni az elektronspin értékét – legalább nagyságrendileg. 

A Kuratórium nagyon bíztatja a szerzőt, hogy a bemutatott anyagnak ezt a részét jobban dolgozza ki, és jövőre is pályázzon, mert ez - ha sikerülne jól megvalósítani - valóban új, iskolában végrehajtható, és a modern fizika témakörébe tartozó kísérlet lehet.

 

Jelige: Nap

Név:

Pontszám:

A Kuratórium véleménye szerint ez a pályázat - bár nagyon értékes és szép munkát tartalmaz - nem felelt meg az Öveges-Díj kiírási feltételeinek. A Kuratórium emiatt ezt a pályázatot nem értékelte, így a szerző nevét sem közöljük. 

A pályázat kiírásában egyértelműen szerepel, hogy pályázni "az órákon bemutatott tanári vagy tanulói kísérletekkel" lehet. A "Nap" jeligéjű pályázat ezzel szemben a multimédia használatával kapcsolatos kérdéseket elemzi, tanácsokat ad, hogyan lehet olyan multimédiás anyagokat készíteni, amelyek a tanórákon jól használhatók. Említést tesz a Sulinet SDT tudásbázisról, stb. Bár a pályázat tényleges multimédiás órák anyagait is bemutatja példaként, a Kuratórium ezeket nem fogadta el "kísérlet" gyanánt