Einstein tudományos tevékenységének közvélemény általi megítélése még mindig sok tévhitet tartalmaz. Még ma is sokan vannak azok, akik úgy tudják, hogy ő az „atombomba atyja”, tudományos munkája és az atombomba között elhíresült egyenlete alapján közvetlen összefüggést vélnek felfedezni. Még napjainkban is vannak olyanok, akik tudni vélik, hogy a század embere is tevőlegesen részt vett az atombomba programban.

Az Atomerőmű Üzemeltetők Világszövetsége (World Association of Nuclear Operators WANO) 1989-ben alakult meg. A fukushimai balesetet követően a szervezetnek újabb kihívásokkal kellett szembenéznie. A tanulságok levonását követően a WANO úgy döntött, hogy a tagerőművek hatékonyabb támogatása és a szervezet működésének átláthatóbbá tétele érdekében megújítja a programjait.

A BME NTI bekapcsolódott az Európai Unió 7. K+F keretprogramjának támogatásával zajló EVOL nemzetközi kutatási projektbe. Az ebben a projektben javasolt MSFR gyorsneutron-spektrumú sóolvadékos reaktorkoncepció jellemzője, hogy zónája nem tartalmaz csatornákat, vagy az áramlás irányítását szolgáló egyéb szerkezeteket, ezért az áramlás jellegének vizsgálata kiemelkedő fontosságú feladat.

A gázhűtésű gyorsreaktor (GFR) a negyedik generációs atomreaktorok egyik perspektivikus típusa, amely kemény neutronspektrumával ígéretes lehetőséget teremt a nukleáris üzemanyag hatékonyabb felhasználására és a másodlagos aktinidák transzmutációjára, hozzájárulva ezzel a nukleáris energiatermelés fenntarthatóságának növeléséhez. A cikk a BME Nukleáris Technikai Intézetben a GFR 2400 MWth koncepciójára végzett üzemanyagciklus-számításokat mutatja be.

A könnyű aktinoida atommagok potenciális energiafelületének pontos ismerete alapvető fontosságú a hatékonyabb, uránplutónium illetve tórium-urán üzemanyagciklust használó új generációs atomerőművek fejlesztéséhez. A potenciális energiafelületeket jellemző hasadási gátparaméterek fontos bemenő adatok a tervezéshez szükséges hatáskeresztmetszet számítások elvégzéséhez. Az elméleti modellek azonban még mindig jelentős ellentmondásban állnak egymással a nehéz magok nívósémájának meghatározásában és deformációs energiafelületének számításában. Éppen ezért a hasadási gát kísérletileg meghatározott paraméterei kiemelt fontossággal bírnak az elméleti számítások ellenőrzéséhez és a jelenleg érvényben levő magmodellek továbbfejlesztéséhez is. Kísérleteinkben a 232Pa, a 232,238U és a 238Np izotópok hasadási valószínűségét mértük a gerjesztési energia függvényében, majd reakciómodell-számítások segítségével határoztuk meg a hasadási gátak paramétereit. A hasadási valószínűség finomszerkezetének feloldásával pedig olyan erősen deformált magállapotok tulajdonságait vizsgáltuk, amelyek a maghasadás során előforduló állapotok magszerkezeti jellemzőibe engednek betekintést.

Nuclear spectroscopy in the region of the actinides

The precise knowledge of the potential energy surfaces of the actinides is fundamental for the development of more efficient, new generation nuclear power plants using the Uranium-Plutonium and Thorium-Uranium fuel cycles. The potential energy surfaces are generally characterized by the fission barrier parameters, which parameters are crucial inputs for the cross-section calculations at the designing phase of a reactor. The predictions of the theoretical models, however, are often in strong contradiction when calculating the nuclear level scheme and the potential energy surfaces of heavy nuclei. So the experimental investigation of the fission barrier is essential for the verification of the theoretical calculations and also for the development of the (currently) well-accepted nuclear models. In our very recent experiments, we measured the fission probability of 232Pa, 232,238U and 238Np in the function of the excitation energy. By performing nuclear reaction code calculations, we determined the parameters of the fission barrier. We also investigated extremely deformed nuclear states, which reflect the structure and the properties of the fissioning nucleus very close to the scission point, by resolving the fine structure of the fission probability.

A FIRST-Nuclides projekt célja a nagykiégésű fűtőelemek mélygeológiai tárolása során egy esetleges tároló konténer sérülését követően a talajvízbe mosódó, biztonsági szempontból fontos radionuklidok gyors/instant kikerülésének teljes körű megismerése. Különösen fontos a jelenleg még kevéssé ismert jód, klór, szén és szelén vizsgálata. A projekt első 18 hónapos időszaka alatt jelentős eredmények születtek a kísérletekhez felhasználandó kiégett fűtőelemek, a kísérleti körülmények és a beoldódáshoz szükséges idő tekintetében is.