Kiadványok

Az atomenergia alkalmazása Magyarországon

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) még 2013-ban tette közzé először Az atomenergia alkalmazása Magyarországon c. színes és informatív kiadványát. Az atomenergia hazai alkalmazásáról szóló, a lakosság számára készített húsz oldalas, A-4 méretű ismertetőfüzetet – tekintettel az 1996. évi atomtörvény (Atv.) és egyéb jogszabályok módosításaira és a hivatal feladatainak bővülésére – az OAH szakemberek és vezetők 2017-ben felülvizsgálták, aktualizálták, így jelentősen megújították.

„Az atomenergia sokrétű alkalmazásához, illetve az alkalmazás biztonságához kapcsolódó kérdések hazánkban és nemzetközi szinten is jelentős figyelmet kapnak. Az Országos Atomenergia Hivatal éppen ezért fontosnak tartja, hogy mindenki objektív tájékoztatást kapjon az atomenergiával összefüggő magyarországi szabályozásról, a hivatal feladatairól, a hazai létesítményekről, a biztonság kérdéseiről, valamint a legfontosabb nemzetközi kapcsolatokról és szervezetekről. Ennek szellemében készítettük el ismertető füzetünket, áttekintést adva az atomenergia területéhez kötődő legfontosabb információkról. – ajánlja az előszóban Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója. A rövid tartalom az alábbi:

  • Az atomenergia alkalmazása;
  • A nukleáris létesítmények biztonsága (A biztonsági kultúra, Műszaki megfontolások);
  • Magyarországi nukleáris létesítmények (Paksi Atomerőmű, Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, Budapesti Kutatóreaktor, BME NTI Oktatóreaktor);
  • A biztonság állami bázisa;
  • Az Országos Atomenergia Hivatal;
  • Sugárvédelem (Az ionizáló sugárzások alkalmazása, A sugárvédelem hatósági rendszere, Foglalkozási sugárterhelés, Lakossági sugárterhelés);
  • Környezeti sugárvédelmi ellenőrzés;
  • A nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok védettsége;
  • Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonsága (A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, Nemzeti Radioaktív hulladék-tároló);
  • Nukleáris veszélyhelyzet-kezelés (Országos sugárfigyelő, jelző és ellenőrző rendszer, Nemzetközi gyorsértékelési rendszer, Nemzetközi segítségnyújtási rendszer);
  • Nemzetközi kapcsolatok (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, OECD Nukleáris Energia Ügynökség, Nemzetközi fórumjellegű szervezetek, Többoldalú nemzetközi szerződések, Kétoldalú kapcsolatok, Szerepünk az Európai Unióban).

Az ismertető füzet letölthető, a http://www.haea.gov.hu honlap Kiadványok, jelentések c. alkönyvtárból.

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja


Nukleáris létesítmények értékelése

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szakemberei elkészítették „A magyarországi nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók 2017. évi hatósági értékelése” című dokumentumot. A nukleáris hatóság – a korábbi évek jó gyakorlatának megfelelően – az összes hazai engedélyes tevékenységét részletesen értékelte és a transzparencia jegyében egy dokumentumba szerkesztve tette közzé. Az ajánlott kiadvány elektronikus változata internetről is letölthető, a http://www.haea.gov.hu honlap Kiadványok, jelentések – Hatósági értékelés címet viselő alkönyvtárból. Figyelemre méltó az alábbi tartalomjegyzék:

  • Bevezető;
  • Összefoglaló értékelés;
  • Paksi Atomerőmű üzemeltetésének biztonsági jellemzői;
  • Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója;
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor;
  • Budapesti Kutatóreaktor (BKR) üzemeltetésének biztonsági jellemzői;
  • Nemzeti Radioaktív Hulladék-tároló (NRHT, Bátaapáti);
  • Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT, Püspökszilágy);
  • Paksi Kapacitás-fenntartási Projekt;
  • Mellékletek (A hatósági értékelés módszertana, Biztonsági Mutató Rendszer, A hatósági nyilvántartásban szereplő események értékelése, Magyarországon található nukleáris létesítmények és radioaktív hulladéktárolók legfőbb adatai).

A több fontos és értékes információ közül kiemelném, hogy a dokumentumot tanulmányozva bárki megismerheti a Paksi Atomerőmű biztonsági teljesítményének hatósági értékelését, mely az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. rendszeres jelentésein (főjavítási-, kampány-, kisjavítási-, negyedéves- és éves jelentés), a karbantartások belső értékelésén, a „Sugárvédelmi tevékenység a Paksi Atomerőműben 2017-ben” című jelentésen és az OAH hatósági tevékenysége során begyűjtött adatokon alapul. A Paksi Atomerőmű üzemeltetésével kapcsolatban az OAH szakemberei és vezetői a következő megállapításokat tették: „A létesítmény 2017-ben az előírásoknak megfelelően üzemelt. A környezeti kibocsátás-ellenőrzés során mért értékek – a korábbi évekhez hasonlóan – nagyságrendekkel a hatósági korlátok alatt maradtak. A létesítmény működése nem jelentett egészségikockázat-növekedést sem az atomerőmű alkalmazottjaira, sem a lakosságra. Tovább javult a foglalkozási dózisterhelés szintje, a kollektív dózis tovább csökkent, a maximális egyéni dózis pedig ismét az elmúlt évek nagyságrendjébe eső értéket vett fel. A munkavállalókra vonatkozó hatósági dóziskorlátot (50 mSv/év), valamint az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (kevesebb, mint 20 mSv/év) 2017-ben sem lépték túl. A mutatók minősítése alapján összefoglalóan megállapítható, hogy az „egyenletes üzemeltetés” területe romlott - eltolódva ezzel a hatósági intézkedést igénylő tartományba - az „üzemeltetés biztonsága” területe megfelelő volt, a „biztonság iránti elkötelezettség” területe pedig javult.” Az OAH ellenőrzési és értékelési tevékenységének szerves részei közzé tartozik az engedélyesesek biztonsági kultúráinak, a képzéseinek, a beszállítóinak és a külső tapasztalat-hasznosításainak felügyelete valamint a társhatóságokkal történő ellenőrzések vizsgálata is. „A szervezeti tényezők vizsgálatával kapcsolatos hatósági tevékenységek során azonnali hatósági intézkedés elrendelése nem volt indokolt.” – olvasható a Paksi Atomerőmű üzemeltetőjére, mint az egyik hazai engedélyesre vonatkozó fejezetben.

A továbbiakban idézem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor (BME NTI OR) vizsgálata során rögzített tényeket: „A BME NTI OR 2017. évi biztonsági teljesítményének értékelése alapján az OAH megállapította, hogy a létesítmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően üzemelt. A létesítmény működése nem jelentett egészségikockázat-növekedést sem a BME NTI OR alkalmazottjaira, sem a képzések résztvevőire, sem a lakosságra. A foglalkozási dózisterhelés az elmúlt évek alacsony értékeivel összemérhető, a radioaktív kibocsátás rendkívül kismértékű volt, és jelentősen alatta maradt a hatósági korlátoknak. A reaktor működtetése az előírásokkal összhangban, a Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban (MÜSZ) meghatározott üzemeltetési feltételek és korlátok betartásával történt. Összefoglalóan megállapítható, hogy míg a „kis kockázat melletti üzemelés biztonsága” terület évek óta stabilan jó, addig az „egyenletes üzemviteli jellemzők” területe a hatóságilag megengedhető tartományba, a „biztonságtudatos üzemeltetés” területe pedig a hatósági intézkedést igénylő tartományba került.”

Az idén 60 éves Budapesti Kutatóreaktor teljesítménye is figyelmet érdemel: „A Budapesti Kutatóreaktor 2017. évi biztonsági teljesítményének értékelése alapján az OAH megállapította, hogy a létesítmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően üzemelt. A létesítmény működése nem jelentett egészségikockázat-növekedést sem a Budapesti Kutatóreaktor alkalmazottjaira, sem a lakosságra. A foglalkozási dózis-terhelés az elmúlt évek alacsony értékeivel összemérhető, a radioaktív kibocsátás szintén kedvezően alacsony volt, és jelentősen alatta maradt a hatósági korlátoknak. A reaktor működtetése az előírásokkal összhangban, az üzemeltetési feltételek és korlátok betartásával történt.” – olvasható az OAH szakemberei által készített dokumentumában. Az OAH ellenőrzési és értékelési tevékenységének szerves része az engedélyesesek képzéseinek felügyelete valamint a szervezeti tényezők vizsgálata is. „Az OAH az éves ellenőrzési terv alapján ellenőrizte a Budapesti Kutatóreaktor képzési rendszerét is. Az ellenőrzések során megállapítható volt, hogy a képzések szervezését, lebonyolítását és dokumentálását az érvényben lévő előírások alapján hajtották végre. A belső szabályzatoknak megfelelően az engedélyes szakterületei is tehettek javaslatot a különböző tanfolyamok témáira. A képzési anyagok felülvizsgálata szintén a belső szabályozásoknak megfelelően történt. Összességében megállapítható, hogy az ellenőrzések során alapvető biztonságot veszélyeztető problémát a hatóság nem azonosított, és azonnali hatósági intézkedés elrendelése nem volt indokolt. ” – olvasható a jelzett dokumentum 25-28. oldalán.

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja


Visszaszámlálás 1969 – (1987) – 2013

Rendhagyó több évtizedes visszatekintésre, múltidézésre szeretném az olvasóinkat ösztönözni a jelen kiadványajánlóval, ugyanis Pakson éppen ötven éve indult el hazánk legnagyobb XX. századi villamosenergia-ipari beruházása. Az építkezés idején csupán egy megyei napilap, a Tolna Megyei Népújság jelent meg. Paks és a megye lakossága 1969-1987. között a Népújság oldalain kísérhette figyelemmel az atomerőmű építésének folyamatát és a paksi lakótelep, az „atomváros” épülését.

„Köszönet és hála a Népújság akkori szerkesztőinek és munkatársainak, mert a közel húsz évig tartó építkezésről olyan nélkülözhetetlen írásokat és fotókat hagytak az utókorra, amelyek segítségével szinte újra felidézhető a nagy beruházás mindennapja.” – írja Beregnyei Miklós üzemtörténész kollégánk, a Visszaszámlálás címet viselő, 2013-ban az 1. blokkunk indításának 30. évfordulója alkalmából szerkesztett kiadvány „Egy engedély margójára” című bevezetőjében.

A következő fő egységre tagozódik a fotókkal gazdagon illusztrált atomerőműves kiadvány:

  1. Gémeskúttól a maghasadásig (7-186. oldal);
  2. Nagyközségből atomváros (187-270. oldal);
  3. Három évtized képekben (271-307. oldal).

A kiadvány oldalait lapozgatva, a fotókat szemlélve, a megjelent tudósításokat olvasva a több évtizedes tapasztalattal rendelkező kollégák felidézhetik, a családtagok és az ifjabb generációk képviselői pedig megismerhetik azokat a napi eseményeket, melyekről a Népújság segítségével tájékozódhattunk nap, mint nap. A korabeli események felidézésével elgondolkodhatunk azon, mit jelentett egy nagyközségnek, jelesül Paksnak ez a hatalmas beruházás, hogyan változtatta meg a csendes, szinte alvó település épített környezetét, milyen hatalmas utat tettünk meg a gémeskúttól a maghasadásig, illetve a nagyközségi státusztól a városi rangig.

Az ajánlott mű első két fejezete a Tolna Megyei Népújság (1969-1987) Paksról megjelent írásait tartalmazza. Terjedelmi és szerkesztési okok miatt a cikkekből csak néhány mondat idéződik, az írás teljes terjedelmében a könyv mellékletében lévő CD-lemezen található. Az azonosító adatokban ugyan nincs feltüntetve, hogy az adott számban (pl. 1981. 24. szám) olvasható írás hányadikán jelent meg, viszont néhány esetben a szövegbe utalnak rá, ezért ezeket az adatokat a könyv végén lévő időrendi táblázat tartalmazza.

A kiadvány harmadik fejezete is egyfajta visszatekintés. 2013. május 13.-ig, a kéziratok nyomdába adásáig, a következő vezérigazgatói ciklusok fotóiból válogatott Beregnyei Miklós szerkesztő: Szabó Benjamin (1976-1978); Pónya József (1978-1991); dr. Petz Ernő (1991-1994); Szabó József (1994-1998); Nagy Sándor (1998-2001); Baji Csaba (2001-2002); dr. Kocsis István (2002.2005); Kovács József (2005-2009); Süli János (2009-2010); és Hamvas István (2010-).

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja