Paksi Tükör 2020. márciusi szám
A paksi Jámbor Pál Társaság (továbbiakban: JPT) gondozásában – az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával – megjelent a Pakson élők számára tükröt tartó, tartalmas és gondolatébresztő lap, a Paksi Tükör legújabb, 2020. márciusi kiadása.
A névadó Jámbor Pál (írói álneve: Hiador) a városunkban született költő, író mellszobra Pakson, a Szent István téren található. A paksi JPT 1994-ben indította útjára a negyedévente kiadásra kerülő irodalmi, művészeti, tudományos és helytörténeti szemléjét. A Társaság „motorja”, a JPT elnöke Beregnyei Miklós, az Atomenergetikai Múzeumban (AEM) dolgozó üzemtörténész kollégánk, aki egyben a jelzett Paksi Tükör főszerkesztője is.
Az idei első szám számos érdekes, fontos és hasznos írást kínál az olvasóknak. Címlapján az atomerőmű-építkezésen, a VEGYÉPSZER kötelékében dolgozó Fidel Castro brigád: „Uszodát a paksi ifjúságnak” címet viselő felhívása és korabeli, 1979-es fotója szerepel, a részletekről az 1-24. közötti oldalakon, Beregnyei Miklós: Mozgalomtól mozgalomig II. rész c. cikkben olvashatunk.
Üzemtörténész kollégánk másik, Múltidéző cikke a következő fejezetekből áll: 25 éve nyílt meg a TLK; Űrhajós Pakson; 70 éve alakult meg Pakson a helyi tanács; 150 éve indult „A Közvélemény” c. lap. Juhász Sándor, korábbi Atomerőmű SE elnök kisprózái a következő címeket viselik: Gyerekbosszú; Öregdiák frappáns visszavágása; Sommelier.
A Családtörténet rovatot Serdültné Benke Éva: Minden lépés hazafelé tart című írása gazdagítja.
Viszlay József pedig a bölcskei 1944-es Mindenszentekre emlékezik. Az Örökifjak rovatban egy igazi „humor-bonbon” kapott helyet. Szakács István Péter székelyudvarhelyi magyartanár „A csodaszarvas és a focilabda nyomában” című, tömény iróniával és kellemes humorral fűszerezett, most Pakson született focilabda-ódáját az immáron 25. Magyar - Székely öregfiú-találkozó ihlette.
Wollner Pál: Ferenc József dobogós sikere Bulgáriában c. írásból megtudtuk, hogy az MVMI Informatika Zrt. paksi atomerőmű területén dolgozó kollégánk, a Szekszárdi Rádióklub tagja, a legutóbbi gyors-távírász világbajnokságon szerzett bronzérmet.
Jelen kiadványajánló készítőjének tudománytörténeti visszatekintései is helyet kaptak az idei márciusi számban: 150 éve született Zelovich Kornél mérnök, egyetemi tanár, aki az elsők között jelezte idehaza az atomenergiát; 150 éves a postai levelezőlap, a TLK-ban is megcímezhető, még ma is méltán népszerű képes levelezőlap elődje. A Könyvismertetés rovatban Gutai István korábbi paksi városi könyvtárvezető a Hunyad Megyei Magyar Értéktár I. kötetére hívja fel az olvasók figyelmét.
Az érdeklődő kollégák a következő két helyen juthatnak hozzá a jelzett kiadványhoz: a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár és a lakótelepi Csengey Dénes Kulturális Központ Könyvtára.
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja
Emlékező Füzetek – 2019/12. szám
A múlt megismerése, így az évtizedeket átölelő folyamatok (pld. nukleáris bázisú villamosenergia-termelés meghonosítása hazánkban) megértése mellett a jelenben szerzett elméleti és gyakorlati ismeretek, különösen a személyes tapasztalatok gyarapítják a tudásunkat, így ezek együttese egy szellemi befektetés a jövőbe. Közel ötvenévnyi szakmai tapasztalat birtokában bizton állítom, hogy a hazulról hozott történelemszeretet és folyamatos ismeretgyarapítás mellett az aktívan megélt jelen segít a minket körülvevő folyamatok megértésében, és eddig jó befektetésnek bizonyult az elképzelt jövő megvalósításában. E gondolatok jegyében irányítom a figyelmet Beregnyei Miklós által nyolc éve töretlen lelkesedéssel szerkesztett Emlékező Füzetek című erőműves kiadványsorozatra. Kollégánk gondozásában, az elmúlt év végén megjelent immáron 12. szám a „Közös erővel – Külföldi szakemberek az atomerőmű építkezésén” címet kapta.
„A Paksi Atomerőmű építésének történeti feldolgozása több kiadvány megjelentetésével, szinte a teljesség igényével megtörtént, méltó emléket állítva a több mint tízezer irányító-, építő- és szerelő-munkásnak. Egy terület maradt feldolgozatlan, nevezetesen a külföldi szakemberek tevékenysége, hiszen szovjet, lengyel és csehszlovák szakemberek 1.500-2.000 fős csoport szakmai segítségét voltunk kénytelenek igénybe venni, a megkötött nemzetközi szerződések szerint. Pakson, az építkezés idején egy kis KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, 1949-1991 között a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete) volt jelen, fogalmazott egyik interjújában Pónya József vezérigazgató. Ezekről a külföldi szakemberekről próbáltam – kissé megkésve – információkat, adatokat gyűjteni, és felvillantani mindennapjaikat az építkezésen és a lakótelepen. Munkám alcímében a vázlatos visszatekintés meghatározás szerepel, mert korabeli dokumentumok igen gyér számban találhatóak az Atomenergetikai Múzeum (AEM) adattárában. Az összegyűjtött anyagok túlnyomó többsége az atomerőmű-beruházás üzemi lapjában, az „Atomerőmű Építői”-ben jelentek meg, illetve a Tolna Megyei Népújság számaiban. Az említett újságokban megjelent írásokat közlöm, hol teljes terjedelemben, hol csak részleteket közölve, a cikkekhez tartozó fotókkal együtt. A téma feldolgozását teljesebbé tette Szabó Benjamin volt kormánybiztos írása, amelyet kimondottan ebből az alkalomból állított össze, és Balogh Ernő ERBE helyszíni főmérnök magnóra mondott visszaemlékezése, valamint a könyv alakban megjelent emlékirataiból közölt részlet.” – írja az „Egy mulasztás margójára” címet viselő bevezetőjében az üzemtörténész szerző.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gondozású Emlékező Füzetek sorozat eddig megjelent tizenkét száma tanulmányozható az Atomenergetikai Múzeumban és a PAE műszaki könyvtárban is.
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja
Emlékező Füzetek – 2019/11. szám
Beregnyei Miklós, a Paksi Atomerőmű üzemtörténésze immáron nyolc éve indította útjára az Emlékező Füzetek címet viselő atomerőműves kiadványsorozatot. Az Atomenergetikai Múzeumban (AEM) dolgozó kollégáink gondozásában, az elmúlt év őszén megjelent 11. szám a „Radioaktív dokumentumok” az 1900-as évek elejétől címet kapta.
„Nyolcadik éve fogadja a látogatókat az Atomenergetikai Múzeum, amelynek feladata az atomenergetikával kapcsolatos tárgyi és írásos eszközök, valamint egyéb dokumentumok gyűjtése, feldolgozása és bemutatása. A múzeum épületet belaktuk, a kiállított műtárgyak feldolgozása, dokumentálása folyamatos, mint ahogyan a múzeumi programok szervezése, beindult a múzeumi marketing is. Ám van egy igen fontos szakmai elvárás a múzeumokkal szemben, nevezetesen a gyűjtőkörét meghatározó téma kutatása, feldolgozása és a nyilvánosság elé tárása. Eredményeink ezen a területen is gyarapszanak, hiszen feldolgoztuk és megjelentettük az atomerőmű történetének és üzemelésének krónikáját, amely negyven évet ölel fel. Nagy sikernek tartjuk a Tömegtájékoztatás az atomkor hajnalán című, legfrissebb kutatási eredményünket összefoglaló kiadványunkat, amely a hazai atomenergetika megismertetését segítő tömegtájékoztatási lehetőségeket mutatja be, vagyis azt az utat, amelyet be kellett járnunk ahhoz, hogy elkezdődhessen a paksi atomerőmű építése.
Az Emlékező Füzetek jelen száma szinten egy nagyon fontos kutatási eredményről ad számot, amely a radioaktivitás felfedezésével, korai történetével foglalkozó dokumentumokat szedte csokorba az 1900-as évek elejéről. Dr. Bencze Géza főmuzeológus az atomfizika első nagy korszakának, s azon belül is a radioaktivitás felfedezését követő két évtized kiadványait tekinti át, továbbá a magyar sajtóban megjelent írásokról számol be. Kutató- és gyűjtőmunkájának köszönhetően a múzeum könyvtára számos, az 1900-as évek első harmadában megjelent könyvvel gyarapodott, ezzel elősegítve a további múzeumi kutatómunkát. Dr. Bencze Géza az 1980-as évek közepétől áll szoros kapcsolatban az atomerőművel, mint a Legújabbkori Történeti Múzeum osztályvezetője, egyben szerkesztője és írója a nagy építkezést megörökítő történeti munkáknak. Később, mint az Országos Műszaki Múzeum főigazgató-helyettese, jelentős szerepet vállalt az atomerőmű üzemtörténeti gyűjteményének létrehozásában, majd aktív vállalkozóként az Atomenergetikai Múzeum létrejöttében, üzemeltetésének megszervezésében és a napi dokumentálási feladatok végrehajtásában. Ezzel a munkájával egy igen fontos kutatási téma feldolgozását sikerült a nagy nyilvánosság elé tárnia.” – írja a bevezetőben Enyedi Bernadett múzeumvezető. Az Emlékező Füzetek sorozat eddig megjelent számai tanulmányozhatók az Atomenergetikai Múzeumban és a Paksi Atomerőmű műszaki könyvtárában is. Legvégül, soha ne feledkezzünk meg gróf Széchenyi István intelméről: „Tiszteld a múltat, hogy értsed a jelent, és munkálkodhass a jövőn!”
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja
Magyar Krónika 2020. 2. szám
A paksi Csengey Dénes Kulturális Központ könyvtár folyóiratolvasó-terében egy atomenergiával kapcsolatos cikkre lettem figyelmes, mely a Magyar Krónika 2020. februári számában jelent meg. Hárfás Zsolt energetikai és gépészmérnök végzettségű szakújságíró Süli Jánossal, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterrel készített interjút. Itt jegyezném meg, hogy az atombiztos.blogstar.hu névjegyében a következő indoklás olvasható: „Az elmúlt évek tapasztalatai ösztönöztek arra, hogy életre hívjak egy olyan blogot, ami atombiztos szakmai tényekre és információkra támaszkodik. Különösen azért fontos ez számomra, mert világunk sokszor tények nélküli információkra alapoz.”
A Magyar Krónika 2020. 2. szám 26. oldalán kezdődő „Atomenergia az európai klímabajnok” című cikk a következő „makacs” tény közlésével indít: „Az Európai Unióban üzemelő atomerőművek klímavédelmi jelentősége jelenleg is megkerülhetetlen, hiszen ezek termelik a legtöbb tiszta villamos energiát. 2018-ban az Európai Unió áramtermelésének közel 26 százalékát, mintegy 784 TWh-t atomerőművek biztosították. Ez 70 százalékkal több villamos energia, mint amennyit ugyanezen időszak alatt az időjárásfüggő nap- és szélerőművek együttesen képesek voltak megtermelni.”
A sok érdekes és értékes információ közül most csak a személyes példamutatást jól illusztráló, a szerzőnek a „Mit üzen az atomenergia hazai ellenzőinek?” kérdésre adott miniszteri választ ajánlom az olvasók figyelmébe: „Legyenek nyitottak! Mi is ezt tesszük. Nem azt mondjuk, hogy „atomot megújulók helyett”, hanem azt, hogy „atomenergia és megújulók együtt a klímavédelemért!” Szerezzenek személyes tapasztalatot! Nézzék meg a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőművet, a kiégett kazetták átmeneti tárolóját, vagy a Bátaapátiban működő hulladéktárolót. Mindenhol szeretettel várják őket. Higgyék el, hogy a helyszínen vannak a leghitelesebb információk. A Paksi Atomerőmű jelenleg is biztonságosan üzemeltethető, az 1-4. blokkon dolgozó munkatársak felkészülten, precízen, komoly tudással és felelősséggel végzik a munkájukat. Hozzám hasonlóan ők is Paks térségében élnek a családjukkal, ők sem akarják tönkretenni a környezetüket, vagy kockáztatni gyerekeik, unokáik jövőjét. Tehát, akik nincsenek velünk egy véleményen, azok is bízhatnak abban, hogy a Paks II. Atomerőművet a legnagyobb felelősséggel fogjuk megépíteni!”
Legvégül néhány sor a reprezentatív, kordokumentum jellegű Magyar Krónika címet viselő kiadványról. A havonta megjelenő folyóirat aktuális interjúkat, riportokat közöl a kultúra, tudomány, közélet kiemelkedő személyiségeivel. Fizikai és szellemi értelemben a hazai központi erőtér építő embereinek kiemelkedő eredményeit ismerteti. Bizonyítva azt, hogy a sok negatív mellett vannak pozitív hírek is. A Magyar Krónika stratégiája: „Keresd a jót! Legjobbjaink a gondolkodás négyzethálóját rávetítik a jelenségekre, s ha jót lelnek, azt megírják, a kiváló szerkesztőink pedig közreadják.”
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja
TEIT Hírek 2019. 6. szám
Dr. Filvig Géza, a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Település-fejlesztési Társulás (TEIT) elnöke és Somodi-Solymos Eszter szerkesztő gondozásában megjelenő TEIT Hírek 2019. 6. szám előlapján a Fókuszban a Paks II. Atomerőmű megvalósítása című cikk felvezetését tanulmányozva megtudhatjuk, hogy „a magyarországi villamosenergia-rendszer folyamatos kihívásokkal szembesül, hiszen évről évre növekvő villamosenergia-fogyasztással, újabb és újabb téli és nyári rendszerterhelési csúcsokkal találkozhatunk, miközben a hazai erőműpark folyamatosan öregszik. Éppen ezért a hazai jövőbeli ellátás-biztonsági, klímavédelmi és a versenyképességi célok elérésének alapvető pillére a Paks II. Atomerőmű lesz.”
A Nemzetközi szinten mutathatta be munkáját és céljait a TEIT címet viselő beszámoló felvezetése a következő: „A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás kiemelt feladatának érzi a lakosság tájékoztatását, amelyhez a szükséges ismereteket folyamatosan szerzik: szakmai utakon, konferenciákon és fórumokon is.”
A 2019. decemberi TEIT Hírek további tartalma:
- Új tájékoztatási felületen informálódhatunk a Paks II. projektről
- Éjszaka a paksi atomerőműben
- Wigner Jenő díjat kapott Hamvas István
- TEIT körkép (Kalocsától Pusztahencséig)
- Finnországban tartotta elnökségi ülését a GMF – megerősítették a magyar alelnököt
- Karbon-mentes energiáé a jövő
- Ki kicsoda az energetika, atomenergetika nemzetközi világában?
- ATOM ECO 2019
- A KKÁT-ban lezajlott az éves karbantartás és a betárolás
Legvégül jelezném, hogy a http://teit.hu/teit/dokumentumok/teit-hirek-ujsag/ linken bárki számára elérhetők a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás gondozásában megjelenő TEIT Hírek elektronikus (PDF) változatai.
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja
TEIT Hírek 2019. 5. szám
A http://teit.hu/teit/dokumentumok/teit-hirek-ujsag/ linken bárki számára elérhetők a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás gondozásában megjelenő TEIT Hírek elektronikus (PDF) változatai. A TEIT Hírek 2019. 5. szám előlapját tanulmányozva megtudhatjuk, hogy „az önkormányzati választásokat követően több településen is változott a polgármester személye. A TEIT a végeredmények megállapítását és a polgármesterek megbízólevelének átvételét követően tisztújító ülést tartott október végén.”
A „Vigyázó szemetek Londonra” címet viselő szakcikkében Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okl. gépészmérnök a következő megállapításokat tette: „Ma már egyre több ország látja be, hogy a globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok miatt jelentősen növelni kell az atomerőművek részarányát. Ez derült ki a Nukleáris Világszövetség londoni, szeptember 4-6. között megtartott szimpóziumán, ahol a szakemberek megvitatták az előttünk álló globális kihívásokat, valamint bemutatták az atomenergia jövőképét, a legújabb fejlesztéseket és azok irányait is.”
A TEIT Hírek 2019. 5. szám további tartalma:
- A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma 2019. szeptember 11.-én Dunaföldváron tartotta ülését, olvasható a Kihirdették az idei pályázat második forduló eredményeit c. beszámolóban.
- A tudomány csodálatos című beszámoló közli: „Páratlan lehetőség adódott az Atomenergetikai Múzeum (AEM) számára: részt vehetett a Science is wonderful, vagyis a Tudomány csodálatos című kiállításon Brüsszelben. A kiállítás az Európai Kutatási és Innovációs Napok keretén belül szeptember 25-26-án zajlott, és célul tűzte ki a tudomány eredményeinek népszerűsítését, befogadhatóvá tételét.”
- „Harmadik alkalommal rendezték meg a Tudományok Fővárosát, idén az ELTE Lágymányosi Campusának területén. A STEM-fesztiválra nagyvállalatok, startupcégek, tudományos és kutatóintézetek, főiskolák és egyetemek jöttek el, hogy bemutassák tevékenységüket, új fejlesztéseiket.” – tájékoztat Az innovatív AEM a Tudományok Fővárosa fesztiválon című cikk szerzője.
- „Megannyi élményt kínáló rendezvény valósult meg újra az AEM és a Paksi Városi Múzeum közötti kiváló együttműködésnek köszönhetően. Az AEM területén szeptember 27-én megrendezett programra közel 600 ember adta le jelentkezését.” – közli a Múzeumtól múzeumig – vonattal c. beszámoló.
- Az Innováció a radioaktív-hulladék kezelésben címet viselő tájékoztató felvezetése: „A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) több mint 20 éve felelős Magyarország radioaktív hulladék-kezeléséért. Ahogy az atomtörvény is fogalmaz, elsődleges szempont munkájukban a biztonság, amelyhez lényeges anyagi ráfordítás szükséges. Az évtizedek alatt összegyűlt tapasztalatok és aprólékos tervezőmunka eredményeként sikerülhet csökkenteni a feladattal járó költségeket úgy, hogy a megszokott biztonsági szintet, továbbra is szavatolni tudja a Társaság.”
- „A hazai energiamix kialakításában fontos szempont, hogy a lakosság olyan forrásból jusson villamos-energiához, amely környezetbarát, hiszen közös célunk, hogy óvjuk élőhelyünket. Hazánk az új atomerőmű révén hosszú távon szén-dioxid-kibocsátástól mentesen, nagy mennyiségben tudjon olcsó áramot előállítani, erősítve az ország ellátásbiztonságát.” – összegez, a Fellendülést hoz az új atomerőmű című cikk szerzője.
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja
TEIT Hírek 2019. 4. szám
A Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) a Paksi Atomerőmű és a lakosság közötti őszinte párbeszéd és együttműködés megteremtése, fenntartása, a kölcsönös bizalom építése, a biztonságos működés feltételeinek megteremtése érdekében az atomerőmű tizenkét kilométeres körzetében található tizenhat település részvételével közel harminc éve működik.
Az önkormányzati választások után megválasztották a TEIT új vezetőit 2019. október 29.-én a kalocsai városházán tartott október tisztújító ülésen. Az elnöki pozícióra a város frissen megválasztott vezetőjét, dr. Filvig Gézát terjesztették fel, majd szavazták meg, alelnöknek pedig Gáncs Istvánt, Tengelic polgármesterét választották, akit megerősítettek az alelnöki székben. Szintén megválasztották a TEIT vagyonával gazdálkodó Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagságát és elnökét.
Dr. Bálint József, a korábbi TEIT elnök és Somodi-Solymos Eszter szerkesztő gondozásában 24.000 példányban megjelenő TEIT Hírek 2019. 4. szám előlapját tanulmányozva megtudhatjuk, hogy „a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) tagtelepüléseinek polgármesterei és az új, kompakt hulladékcsomagok (KHCS) acélkonténereit gyártó MVM OVIT Zrt. (OVIT) között szervezett találkozót a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.). A megbeszélés folyamán az OVIT munkatársai bemutatták az atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékának szánt konténereket és részletesen beszámoltak a gyártási folyamatról.” – olvasható „A TETT is ellenőrizte a technológiát” című szakcikk felvezetésében.
„A Paks II. Atomerőmű fővállalkozója a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern mérnöki divíziójához tartozó ASZE Mérnöki Vállalat. Ez az atomenergetikai mérnöki vállalatcsoport ma globálisan a legnagyobb megrendelés-állománnyal rendelkezik: egyszerre több mint 30 új atomerőművi blokkot terveznek és építenek világszerte.” – fogalmazott Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okl. gépészmérnök, a „High-tech az atomerőművi tervezés” címet viselő cikkében.
A TEIT Hírek 2019. 4. szám további rövid tartalma:
- Sikeres a Paks II. Zrt. gyakornoki programja;
- Felelősség a bolygóért;
- Új helyszínen és az új tagokkal kibővülve ünnepeltek együtt a TEIT tagjai;
- Kitekintő Uszódra és Ordasra;
- „Tudta-e?” című sorozat keretén belül további három újdonsággal ismerkedhetünk meg.
Legvégül megemlíteném, hogy Braun Zoltán, Györköny polgármestere a helyi civilszervezetekkel karöltve nagyon is gyakorlott a rendezvények szervezésében. A település első embere a legutóbbi, Györkönyben rendezett TEIT napon a köszöntőjében kiemelte: „a Paksi Atomerőmű nagylehetőség az itt lakó emberek számára, hogy stabil munkahelyük legyen, és magasabb életszínvonalon élhessenek, továbbá az önkormányzatok is több lehetőséget kapnak településük fejlesztésére.”
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja
Az atomenergia alkalmazása Magyarországon
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) még 2013-ban tette közzé először Az atomenergia alkalmazása Magyarországon c. színes és informatív kiadványát. Az atomenergia hazai alkalmazásáról szóló, a lakosság számára készített húsz oldalas, A-4 méretű ismertetőfüzetet – tekintettel az 1996. évi atomtörvény (Atv.) és egyéb jogszabályok módosításaira és a hivatal feladatainak bővülésére – az OAH szakemberek és vezetők 2017-ben felülvizsgálták, aktualizálták, így jelentősen megújították.
„Az atomenergia sokrétű alkalmazásához, illetve az alkalmazás biztonságához kapcsolódó kérdések hazánkban és nemzetközi szinten is jelentős figyelmet kapnak. Az Országos Atomenergia Hivatal éppen ezért fontosnak tartja, hogy mindenki objektív tájékoztatást kapjon az atomenergiával összefüggő magyarországi szabályozásról, a hivatal feladatairól, a hazai létesítményekről, a biztonság kérdéseiről, valamint a legfontosabb nemzetközi kapcsolatokról és szervezetekről. Ennek szellemében készítettük el ismertető füzetünket, áttekintést adva az atomenergia területéhez kötődő legfontosabb információkról. – ajánlja az előszóban Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója. A rövid tartalom az alábbi:
- Az atomenergia alkalmazása;
- A nukleáris létesítmények biztonsága (A biztonsági kultúra, Műszaki megfontolások);
- Magyarországi nukleáris létesítmények (Paksi Atomerőmű, Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, Budapesti Kutatóreaktor, BME NTI Oktatóreaktor);
- A biztonság állami bázisa;
- Az Országos Atomenergia Hivatal;
- Sugárvédelem (Az ionizáló sugárzások alkalmazása, A sugárvédelem hatósági rendszere, Foglalkozási sugárterhelés, Lakossági sugárterhelés);
- Környezeti sugárvédelmi ellenőrzés;
- A nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok védettsége;
- Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonsága (A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló, Nemzeti Radioaktív hulladék-tároló);
- Nukleáris veszélyhelyzet-kezelés (Országos sugárfigyelő, jelző és ellenőrző rendszer, Nemzetközi gyorsértékelési rendszer, Nemzetközi segítségnyújtási rendszer);
- Nemzetközi kapcsolatok (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, OECD Nukleáris Energia Ügynökség, Nemzetközi fórumjellegű szervezetek, Többoldalú nemzetközi szerződések, Kétoldalú kapcsolatok, Szerepünk az Európai Unióban).
Az ismertető füzet letölthető, a http://www.haea.gov.hu honlap Kiadványok, jelentések c. alkönyvtárból.
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja
Nukleáris létesítmények értékelése
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szakemberei elkészítették „A magyarországi nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók 2017. évi hatósági értékelése” című dokumentumot. A nukleáris hatóság – a korábbi évek jó gyakorlatának megfelelően – az összes hazai engedélyes tevékenységét részletesen értékelte és a transzparencia jegyében egy dokumentumba szerkesztve tette közzé. Az ajánlott kiadvány elektronikus változata internetről is letölthető, a http://www.haea.gov.hu honlap Kiadványok, jelentések – Hatósági értékelés címet viselő alkönyvtárból. Figyelemre méltó az alábbi tartalomjegyzék:
- Bevezető;
- Összefoglaló értékelés;
- Paksi Atomerőmű üzemeltetésének biztonsági jellemzői;
- Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója;
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor;
- Budapesti Kutatóreaktor (BKR) üzemeltetésének biztonsági jellemzői;
- Nemzeti Radioaktív Hulladék-tároló (NRHT, Bátaapáti);
- Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT, Püspökszilágy);
- Paksi Kapacitás-fenntartási Projekt;
- Mellékletek (A hatósági értékelés módszertana, Biztonsági Mutató Rendszer, A hatósági nyilvántartásban szereplő események értékelése, Magyarországon található nukleáris létesítmények és radioaktív hulladéktárolók legfőbb adatai).
A több fontos és értékes információ közül kiemelném, hogy a dokumentumot tanulmányozva bárki megismerheti a Paksi Atomerőmű biztonsági teljesítményének hatósági értékelését, mely az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. rendszeres jelentésein (főjavítási-, kampány-, kisjavítási-, negyedéves- és éves jelentés), a karbantartások belső értékelésén, a „Sugárvédelmi tevékenység a Paksi Atomerőműben 2017-ben” című jelentésen és az OAH hatósági tevékenysége során begyűjtött adatokon alapul. A Paksi Atomerőmű üzemeltetésével kapcsolatban az OAH szakemberei és vezetői a következő megállapításokat tették: „A létesítmény 2017-ben az előírásoknak megfelelően üzemelt. A környezeti kibocsátás-ellenőrzés során mért értékek – a korábbi évekhez hasonlóan – nagyságrendekkel a hatósági korlátok alatt maradtak. A létesítmény működése nem jelentett egészségikockázat-növekedést sem az atomerőmű alkalmazottjaira, sem a lakosságra. Tovább javult a foglalkozási dózisterhelés szintje, a kollektív dózis tovább csökkent, a maximális egyéni dózis pedig ismét az elmúlt évek nagyságrendjébe eső értéket vett fel. A munkavállalókra vonatkozó hatósági dóziskorlátot (50 mSv/év), valamint az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (kevesebb, mint 20 mSv/év) 2017-ben sem lépték túl. A mutatók minősítése alapján összefoglalóan megállapítható, hogy az „egyenletes üzemeltetés” területe romlott - eltolódva ezzel a hatósági intézkedést igénylő tartományba - az „üzemeltetés biztonsága” területe megfelelő volt, a „biztonság iránti elkötelezettség” területe pedig javult.” Az OAH ellenőrzési és értékelési tevékenységének szerves részei közzé tartozik az engedélyesesek biztonsági kultúráinak, a képzéseinek, a beszállítóinak és a külső tapasztalat-hasznosításainak felügyelete valamint a társhatóságokkal történő ellenőrzések vizsgálata is. „A szervezeti tényezők vizsgálatával kapcsolatos hatósági tevékenységek során azonnali hatósági intézkedés elrendelése nem volt indokolt.” – olvasható a Paksi Atomerőmű üzemeltetőjére, mint az egyik hazai engedélyesre vonatkozó fejezetben.
A továbbiakban idézem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor (BME NTI OR) vizsgálata során rögzített tényeket: „A BME NTI OR 2017. évi biztonsági teljesítményének értékelése alapján az OAH megállapította, hogy a létesítmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően üzemelt. A létesítmény működése nem jelentett egészségikockázat-növekedést sem a BME NTI OR alkalmazottjaira, sem a képzések résztvevőire, sem a lakosságra. A foglalkozási dózisterhelés az elmúlt évek alacsony értékeivel összemérhető, a radioaktív kibocsátás rendkívül kismértékű volt, és jelentősen alatta maradt a hatósági korlátoknak. A reaktor működtetése az előírásokkal összhangban, a Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban (MÜSZ) meghatározott üzemeltetési feltételek és korlátok betartásával történt. Összefoglalóan megállapítható, hogy míg a „kis kockázat melletti üzemelés biztonsága” terület évek óta stabilan jó, addig az „egyenletes üzemviteli jellemzők” területe a hatóságilag megengedhető tartományba, a „biztonságtudatos üzemeltetés” területe pedig a hatósági intézkedést igénylő tartományba került.”
Az idén 60 éves Budapesti Kutatóreaktor teljesítménye is figyelmet érdemel: „A Budapesti Kutatóreaktor 2017. évi biztonsági teljesítményének értékelése alapján az OAH megállapította, hogy a létesítmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően üzemelt. A létesítmény működése nem jelentett egészségikockázat-növekedést sem a Budapesti Kutatóreaktor alkalmazottjaira, sem a lakosságra. A foglalkozási dózis-terhelés az elmúlt évek alacsony értékeivel összemérhető, a radioaktív kibocsátás szintén kedvezően alacsony volt, és jelentősen alatta maradt a hatósági korlátoknak. A reaktor működtetése az előírásokkal összhangban, az üzemeltetési feltételek és korlátok betartásával történt.” – olvasható az OAH szakemberei által készített dokumentumában. Az OAH ellenőrzési és értékelési tevékenységének szerves része az engedélyesesek képzéseinek felügyelete valamint a szervezeti tényezők vizsgálata is. „Az OAH az éves ellenőrzési terv alapján ellenőrizte a Budapesti Kutatóreaktor képzési rendszerét is. Az ellenőrzések során megállapítható volt, hogy a képzések szervezését, lebonyolítását és dokumentálását az érvényben lévő előírások alapján hajtották végre. A belső szabályzatoknak megfelelően az engedélyes szakterületei is tehettek javaslatot a különböző tanfolyamok témáira. A képzési anyagok felülvizsgálata szintén a belső szabályozásoknak megfelelően történt. Összességében megállapítható, hogy az ellenőrzések során alapvető biztonságot veszélyeztető problémát a hatóság nem azonosított, és azonnali hatósági intézkedés elrendelése nem volt indokolt. ” – olvasható a jelzett dokumentum 25-28. oldalán.
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja
Visszaszámlálás 1969 – (1987) – 2013
Rendhagyó több évtizedes visszatekintésre, múltidézésre szeretném az olvasóinkat ösztönözni a jelen kiadványajánlóval, ugyanis Pakson éppen ötven éve indult el hazánk legnagyobb XX. századi villamosenergia-ipari beruházása. Az építkezés idején csupán egy megyei napilap, a Tolna Megyei Népújság jelent meg. Paks és a megye lakossága 1969-1987. között a Népújság oldalain kísérhette figyelemmel az atomerőmű építésének folyamatát és a paksi lakótelep, az „atomváros” épülését.
„Köszönet és hála a Népújság akkori szerkesztőinek és munkatársainak, mert a közel húsz évig tartó építkezésről olyan nélkülözhetetlen írásokat és fotókat hagytak az utókorra, amelyek segítségével szinte újra felidézhető a nagy beruházás mindennapja.” – írja Beregnyei Miklós üzemtörténész kollégánk, a Visszaszámlálás címet viselő, 2013-ban az 1. blokkunk indításának 30. évfordulója alkalmából szerkesztett kiadvány „Egy engedély margójára” című bevezetőjében.
A következő fő egységre tagozódik a fotókkal gazdagon illusztrált atomerőműves kiadvány:
- Gémeskúttól a maghasadásig (7-186. oldal);
- Nagyközségből atomváros (187-270. oldal);
- Három évtized képekben (271-307. oldal).
A kiadvány oldalait lapozgatva, a fotókat szemlélve, a megjelent tudósításokat olvasva a több évtizedes tapasztalattal rendelkező kollégák felidézhetik, a családtagok és az ifjabb generációk képviselői pedig megismerhetik azokat a napi eseményeket, melyekről a Népújság segítségével tájékozódhattunk nap, mint nap. A korabeli események felidézésével elgondolkodhatunk azon, mit jelentett egy nagyközségnek, jelesül Paksnak ez a hatalmas beruházás, hogyan változtatta meg a csendes, szinte alvó település épített környezetét, milyen hatalmas utat tettünk meg a gémeskúttól a maghasadásig, illetve a nagyközségi státusztól a városi rangig.
Az ajánlott mű első két fejezete a Tolna Megyei Népújság (1969-1987) Paksról megjelent írásait tartalmazza. Terjedelmi és szerkesztési okok miatt a cikkekből csak néhány mondat idéződik, az írás teljes terjedelmében a könyv mellékletében lévő CD-lemezen található. Az azonosító adatokban ugyan nincs feltüntetve, hogy az adott számban (pl. 1981. 24. szám) olvasható írás hányadikán jelent meg, viszont néhány esetben a szövegbe utalnak rá, ezért ezeket az adatokat a könyv végén lévő időrendi táblázat tartalmazza.
A kiadvány harmadik fejezete is egyfajta visszatekintés. 2013. május 13.-ig, a kéziratok nyomdába adásáig, a következő vezérigazgatói ciklusok fotóiból válogatott Beregnyei Miklós szerkesztő: Szabó Benjamin (1976-1978); Pónya József (1978-1991); dr. Petz Ernő (1991-1994); Szabó József (1994-1998); Nagy Sándor (1998-2001); Baji Csaba (2001-2002); dr. Kocsis István (2002.2005); Kovács József (2005-2009); Süli János (2009-2010); és Hamvas István (2010-).
Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja
