Szaklapok

Fizikai Szemle 2019/4. szám

A Fizikai Szemle egy magyar fizikai folyóirat, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) havonta megjelenő szaklapja. Az ELFT elődjét a Mathematikai és Physikai Társulatot 1891-ben Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus, akadémikus és egyetemi tanár alapította abból a célból, hogy hazánk matematikusait, és fizikusait összefogja. A Társulatból a matematikusok a II. világháború után kiváltak, és megalakították a Bolyai János Matematikai Társulatot, a Mathematikai és Physikai Társulat pedig felvette alapítója, Eötvös Loránd nevét. Az ELFT a 125 éve alapított szervezet közvetlen jogutódjaként ma is összefogja a fizikát hazánkban művelő kutatókat és fizikatanárokat, és felvállalta a tehetséggondozás jelentős feladatát is. A Társulat tudományos konferenciákat és más szakmai találkozókat is szervez. A méltán népszerű Fizikai Szemle – melynek egyik támogatója a Magyar Nukleáris Társaság is – mellett olyan nagy múltú szakfolyóiratot is kiad, mint a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok. E Társulat szervezi az Eötvös-, az Öveges-, és a Mikola-tanulmányi versenyeket, valamint felkészíti a magyar csapatot a fizikai diákolimpiákra. (Itt jegyezném meg: a Magyar Nukleáris Társaság, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a BME Nukleáris Technikai Intézet, a Paksi Vak Bottyán Gimnázium, az Energetikai Szakgimnázium és Kollégium és a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány szervezésében rendezték Pakson a 22. Országos Szilárd Leó Fizikaverseny döntőjét, melyről 16. sz. Hírlevélben már beszámoltunk.)

Az ELFT vezetésének gondja van a tanárok és diákok továbbképzésére is: e társulat a gazdája az évenkénti általános- valamint a középiskolai fizikatanári és a diák-ankétoknak, melyeken informálják a résztvevőket a fizikus-közélet eseményeiről, valamint képviselik a magyar fizikusokat és fizikatanárokat mind itthon, mind külföldön. Az ELFT kapcsolatot tart külföldi társegyesületekkel és nemzetközi szervezetekkel is. Különös gondot fordítanak a határon túli magyar fizikusokkal, fizikatanárokkal és az őket képviselő szervezetekkel való kapcsolattarásra. A legeredményesebb fizikusoknak, fizikatanároknak és a fizika legjobb népszerűsítőinek pedig díjakat adnak át.

A most ajánlott Fizikai Szemle – melynek főszerkesztője: Lendvai János, a műszaki szerkesztője: Kármán Tamás – új, eredeti tudományos munkákat nem közöl, hangsúlyozottan szakmai tudományos ismeretterjesztő folyóirat, amelyben az érdeklődő olvasók számára is érthető módon kapnak helyet a fizika és a rokon tudományok legújabb eredményei, valamint a fizikatörténettel és a fizika tanításával foglalkozó értékes írások. A Fizikai Szemle egyes számai beszámolnak a fizikusok és a fizikatanárok számára érdekes hazai és külföldi hírekről, eseményekről, sőt a könyvújdonságokról is. A Fizikai Szemle legújabb, 2019. áprilisi számának előlapján a nemzetközi Űrállomás 37. missziójának tagjai láthatók. Fyodor Yurchokhin, Sergey Ryazanskiy, Karen Nyberg, Oleg Kotov, Luca Parmitano és Mike Hopkins csak lábukkal kapaszkodva lebegnek az űrben. A részletes információhoz Bokor Nándor 121-127. oldalakon megjelent írása tanulmányozásával juthatunk. Bővebb információ a Fizikai Szemle honlapján található: http://www.fizikaiszemle.hu

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja


GYÁRTÁSTREND technológiai magazin 2018. decemberi száma

Immáron tízéves a Professional Publishing Hungary Kft. gondozásában megjelenő GYÁRTÁSTREND címet viselő szaklap. Itt jelezném, a színes képekkel gazdagon illusztrált technológiai magazin egyes, főleg a korábbi számokban megjelent cikkei a www.gyartastrend.hu oldalon is elérhetők.

„A villamosenergia-előállítás, –elosztás és –felhasználás nemzetközi és hazai helyzetét tekintve megnyugvásra semmi ok. A hagyományos elvek, rendszerek még mindig erősen tartják magukat, és bár Európa-szerte vannak jó kezdeményezések és példák a fenntarthatóbb, energia-tudatosabb és –hatékonyabb megoldásokra, ezek többnyire még gyerekcipőben járnak, hazánkban különösen.” – írja Zákányi Virág főszerkesztő, a 2018. decemberi szám köszöntőjében.

A sok érdekes és értékes írás közül most a MŰVELT MÉRNÖK rovatban megjelent „Hosszú folyamat – eredményekkel és kockázatokkal” című írást emelném ki. Juhász Imre vezető külgazdasági szakdiplomata Berlinből küldött decemberi és korábbi (Német atom – Újabb irányváltás a német energiapolitikában 2010. évi valamint a Német gazdaság – Energiafordulat: több a kockázat, mint az esély 2014. évi) elemzéseiből megtudhatjuk, amióta Németországban atomerőművek üzemelnek, élénk vita kíséri a működésüket. Sokan tévesen ez energiafordulatot (die Energiewende) Németország másodszor meghozott, az atomenergiától való megszabadulást előíró döntésével azonosítják, de az első energiaváltás az NSZK-ban már az 1980-as években megkezdődött a megújuló energiák támogatásával és az új atomerőmű-projektek, a kapacitás-bővítések leállításával. Később, az 1998-ban hivatalba lépett szövetségi kormány döntött az atomenergia-termelés fokozatos megszüntetéséről. E döntés úgy szólt, hogy nem építenek több atomerőművet Németországban, a meglévőeket pedig 32 év alatt folyamatosan kivonják a termelésből. Ezt követően konszolidálódott az atomenergetika helyzete, majd a 2011-es fukusimai földrengés hatására kivételesen gyors, atomenergia-termelés felszámolását célzó harmadik német energiafordulat következett. Ez óta a gazdaság, az állami és magánháztartások eddigi pénzügyi terhelése – a korábbi ígéretek ellenére – tetemes méreteket öltött. A német Szövetségi Számvevőszék 2018. szeptemberi jelentése szerint: „A hatalmas ráfordítás (az elmúlt öt évben legalább 160 milliárd euró), a polgárok és a gazdaság erőteljes terhelése nem áll arányban az Energiewende eddig elért hozadékával. A költségek sajnos tovább emelkednek, és ha a kitűzött célokat nem sikerül elérni, fennáll a kormányzati cselekvő-képességbe vetett bizalom elvesztésének kockázata.” Tömören fogalmazva, és a lényeget kiemelve: „elengedhetetlen az energiafordulat koordinálásában és irányításában a döntő mértékű javítás.”

S hogy miért nem érdemes más, eltérő adottságú országok energiapolitikáját, döntési mechanizmusát másolnunk, a következőkben érdemes tanulmányozni a német Szövetségi Számvevőszék aggodalmaira érkezett német szövetségi Energetikai Minisztériumi választ: „Nincs szükség az eddigi gyakorlat gyökeres megváltoztatására, az energiafordulat koordinálása továbbra is hatékony!”

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja