Az MNT szervezésében, 2015. február 25-én a budapesti Hotel Flamenco szállodában Aszódi Attila (a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos) és Nagy Sándor (az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója) egy mini workshop keretében tájékoztatást adott az érdeklődő a szakembereknek az új paksi blokkokról, a tervezett műszaki megoldásokról, az engedélyezésről és a jogszabályi változások hátteréről.

Az új paksi blokkok létesítéséről 2014 januárjában hozott döntés óta a szakemberek élénk érdeklődéssel követik az új paksi blokkokról szóló híreket. A sajtóban, TV-ben, interneten sokféle információ jelenik meg a tervezett új reaktorokról, de a műszaki, tudományos vonatkozásokról viszonylag kevés szó esik. Ezért az MNT elnöksége nagy örömmel fogadta, hogy az új blokkok létesítésének előkészítésében kulcsfontosságú szerepet játszó két szakember vállalkozott arra, hogy a magyar szakembereket tájékoztassa az új blokkokról, az elmúlt egy év történéseiről és a következő évek teendőiről. A rendezvényre több mint 150 hazai szakember regisztrált.      

Aszódi Attila előadásának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy jelenleg a hazánkban felhasznált villanyáram kb. 30%-a importból származik. 2030-ig 7300 MW új erőművi teljesítmény létesítése szükséges, ebből 2400 MW lesz a két új atomerőművi blokk.

Az orosz szállítóval a múlt év végén három olyan szerződést kötöttek meg, amelyekben rögzítették az új reaktorok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, a létesítendő blokkok üzemeltetésének és karbantartásának kereteit, továbbá az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének lehetőségeit. Ez év elején egy további megállapodás született a két ország közötti együttműködésről az oktatás és kutatás területén.

Az új paksi blokkokhoz referenciának a Leningrád-II erőművet tekintik, ahol két VVER-1200-as blokk építése jelenleg is folyik. A paksi blokkok több tekintetben is továbbfejlesztést jelentenek majd a referencia blokkokhoz képest: a védőépületet nagyobb méretű utasszállító repülőgép ráesésére méretezik, a dízelgenerátorokat függetlenségét növelik és a 3000 fordulat/perc-es sebességű orosz turbinák helyett lassabb, 1500 fordulat/perc-es német, vagy francia turbinát építenek be.

Nagy Sándor előadásában részletesen bemutatta a tervezett új blokkokat. A reaktor aktív zónájába 86 tonna uránt töltenek be, az üzemanyag 70 MWd/kgU kiégést ér el. A szabályozórudak alsó része diszprózium-titanátból, felső része pedig bórkarbidból készül.  A zóna üzemzavari kis- és nagynyomású hűtőrendszerek négyszeres redundanciával rendelkeznek. Egyes üzemzavarok kezelésére különleges bóradagoló rendszert használnak. A pihentető medence passzív hűtését nagyméretű hűtők teszik lehetővé. A konténmentben elhelyezett rekombinátorok képesek kezelni a súlyos balesetek során keletkező hidrogént is. Az aktív zóna alatt különleges olvadékcsapda található, amely megakadályozza, hogy a zónaolvadék kölcsönhatásba léphessen az erőmű beton alaplemezével.           

Az új blokkokhoz új alállomást kell létesíteni a telephelyen és bővíteni kell a távvezeték hálózatot Paks és Albertirsa között.

A kondenzátorok hűtését a Duna vizével oldják meg, nem szükséges hűtőtornyokat építeni.

A tervek szerint a létesítési engedélyt 2017 végére adhatja ki az Országos Atomenergia hivatal és az építkezés 2018-ban kezdődhet meg. A tervek értékelésébe független szakértőként hazai intézetek is be fognak kapcsolódni. A környezeti hatástanulmány 2014 októberében készült el (elérhető a http://www.mvmpaks2.hu honlapon).