Száz éve, 1919. október 26-án, Budapesten született Kerényi A. Ödön Állami-díjas gépész és villamosmérnök, aki 1949-től dolgozott a villamosenergia-iparágunkban. A Magyar Villamos Művek Tröszt (továbbiakban: MVMT) műszaki vezérigazgató-helyetteseként 21 évig irányította a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztési munkáit.
Nemzetgazdaságunk fejlődése szoros kapcsolatban van a villamosenergia-fogyasztással, így létszükséglet iparágunk hosszú távú tervezése, a jövőbeni biztonságos villamosenergia-ellátás érdekében. A minőségi tervek minden esetben a múlt ismeretén, a jelen lehetőségein és a jövő igényeinek pontos elemzésén alapulnak. „Aki nem tudja honnan jött, az nem tudja, hogy hol van. Aki nem tudja, hogy hol van, az nem tudja, merre kell menni.” – vallja a népi bölcselet. E gondolatok előrebocsájtásával jelezném, hogy meg kell ismernünk és meg kell becsülnünk az elődeink által eddig elvégzett munkát, mely érdekében most az 1919. október 26-án született Kerényi A. Ödön mérnökre irányítani a figyelmünket.
„Örömmel tettem eleget a felkérésnek, mivel a BME egyetemi ifjúságban látom hazánk reális, pártpolitika-mentes távlati energetikai terveit megvalósító erőt. Köszönöm a szervezőknek, hogy kb. 120 fő hallgatta meg nagy figyelemmel az előadásomat. Külön örömömre szolgált, hogy e nyilvános előadáson az Energetikai Szakkollégium (ESZK) tagjaikon kívül több idősebb kolléga is részt vett. Előadásom bázisa A magyar villamosenergia-ipar története 1888-2005 című könyvem, illetve annak DVD film melléklete volt, amelynek szövegét az iparágunk 100. éves jubileumára írtam. Ajánlom a könyvemet az összes ESZK tagnak, hogy tanulmányozza az iparág történetét és hasznosítsa az abból levonható tanulságokat hazánk reális, távlati energetikai terveinek készítésénél és megvalósításánál." – olvasható a www.eszk.org honlap Rólunk írták könyvtárában Kerényi A. Ödön, a Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja, Rubin diplomás mérnök véleménye. A Rubin-diplomát 2012-ben azért kapta a BME-től, mert felsőfokú végzettségét követően nemcsak 50 (arany-), 60 (gyémánt-), 65 (vas-), hanem 70 év után is jelentős szakmai tevékenységre, pld. előadás megtartására is képes volt.
A továbbiakban lássuk a https://www.vik.bme.hu/page/277/ honlapon olvasható méltatását: „Tervező-szerelésvezető mérnökként helyezkedett el a Magyar Siemens Műveknél. A háború után a Magyar Postánál, ill. a Kecskeméti Gyufagyárban dolgozott. Villamos-energiaipari pályafutását 1949-ben a Mátra-vidéki Hőerőműben kezdte, ahol 1 év múlva már vállalati főmérnök volt. 1953-ban kinevezték a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Villamos-energia Igazgatóság helyettes vezetőjévé, iparági főmérnökké. Részt vett az iparág átszervezésében, az új Villamos-energia Törvény előkészítésében. 1963-tól 1984-ig a Magyar Villamos Művek Tröszt műszaki vezérigazgató-helyettese volt, majd 1984-ben történt nyugdíjba vonulását követően az MVMT szaktanácsadója 1991 végéig. Jelentős szerepe volt az iparág műszaki fejlesztésében, az erőművi és hálózati beruházások megvalósításában, a villamosenergia-rendszer nemzetközi kooperációs kapcsolatainak kiépítésében, az iparág automatizálásában és számítógépesítésében. Elismert szakértőként működött nemzetközi bizottságokban, hazai és nemzetközi egyesületekben. Tagja a Világenergia Tanács Magyar Bizottságának és a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának. Főszerkesztője volt a Villamos-művek Üzemviteli Szabályzatának és az MVMT Statisztikai Évkönyvének. 1963 óta szerkesztője az MVMT közleményeknek. A villamosenergia-ipar témáiról szóló cikkeit több hazai és külföldi folyóirat közölte. Eredményes tevékenységéért számos magas kitüntetést kapott. Elnyerte a Déri-, a Szikla Géza-, a Szabó Imre díjat, az MVM Rt. Ronkay-, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Energiagazdálkodási, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Életmű díját, kétszer kapta meg a Munka Érdemrend arany, egyszer ezüst, illetve Állami-díj ezüst fokozatát. Húsz éves, nyugdíjas-kori munkáját a Kormány a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje adományozásával ismerte el. Életművét is dokumentálja a 2006-ban megjelent „A magyar villamosenergia-iparág története 1888- 2005” című könyve.
Kerényi A. Ödön mérnök tanúsága nemcsak a villamosenergia-iparágról, az eseményekről szól, hanem a középiskolai, műegyetemi nevelésről, az oktatók, pályatársak felelősségéről, a lehetőség megragadásáról valamint az egész életen át való tanulás fontosságáról. Ezzel is személyes példát adott a követői számára. 2013. október 3-ai halála miatt az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. megalakulása 50. évfordulója alkalmából alapított MVM Életmű Díjat sajnos már nem vehette át, azonban emlékét az utódok, a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztésén dolgozó mérnökök továbbra is ápolják, és ápolni fogják.
Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja
