Szaklapok

Elektrotechnika 2020. 3. szám

A koronavírus-járványra való tekintettel, több hazai tudományos kiadó minden érdeklődő számára elérhetővé tette a kutatásban, oktatásban is használható forrásait. Ezt követve, az idén immáron 120 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) vezetése úgy döntött, hogy nem csak a tagsága, hanem bárki számára elérhetővé, és letölthetővé teszi az Elektrotechnika címet viselő szakfolyóiratunkat a legelső megjelenéstől egészen napjainkig. Az aktuális szám elérhetősége: http://www.mee.hu/cikk/et_letoltes

„Egy 120 éves műszaki tudományos egyesület szakmai és egyesületi folyóiratának előszavában ritkán állt járványügyi kérdés. Egyikünk sem gondolta volna, hogy az energetikában és az energia-hatékonyságban oly fontos dátum, a 2020 mint egy mérföldkő, egészen más miatt vonul be a történelemkönyvekbe. Lassan egy évtizede mondogattuk a 20-20-20 stratégiát. Ennek megfelelően a 2020-as év a „klíma vészhelyzet” kihirdetésekkel indult, ami uralta a közgondolkodást és ezzel a médiát is. A fenntartható jövő mellett mindenki érvelt, mindenki kereste a hatékonyságnövelésben a lehetőséget, a digitális transzformáció csodafegyverként vitte előre az innovatív gondolkodókat. Bárcsak visszatérhetne a viták központjába, hogy az alacsony karbon-kibocsátás valóban az egyetlen szempont a jövő energiatermelésében. Hogy a megújulók integrálása vagy akár az elektromobilitás milyen kihívásokat jelent a hálózatirányítók és üzemeltetők számára. De ma sajnos nem ezeket a híreket keressük, hanem a pandémiás állapotokra szegezzük figyelmünket, és ez így is van rendjén. Mégis folytatnunk kell a szakmai gondolkodást ezekben a nehéz időkben is, hiszen bármi is történik majd a jövőben, az energiának, az ellátásbiztonságnak és a fenntarthatóságnak biztos fontos szerepe lesz. E témák köré csoportosítva készült a mostani lapszám is.” – írja előszavában Haddad Richárd, a BUDAKO elnöke.

A sok értékes írás közül, a nukleáris bázisú villamos-energetikával foglalkozók számára figyelemre méltó a „Bolygónk jövője a tét” című cikk. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által 2019-ben Urán-tollal kitüntetett Hárfás Zsolt energetikai mérnök, aki a következőkkel vezette be írását: „Ma már nemzetközileg elfogadott tény, hogy a klímaváltozás a természetre és az emberre nézve fenyegető következményekkel jár. Ennek hatását a saját bőrünkön is érezhetjük: egyre szélsőségesebb időjárással, pokoli hőséggel, áradásokkal, aszállyal, hatalmas erdőtüzekkel vagy éppen rendkívül hideggel találkozhatunk. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberekben egyre jobban tudatosul az a tény, hogy a gyerekeink, unokáink és a bolygó jövője a tét, ezért sorsdöntő, globális érdek, hogy a még súlyosabb következmények mérséklése érdekében minél előbb, minél alacsonyabb átlaghőmérsékleten megállítsuk a bolygó légkörének melegedését. Ugyanis az éghajlatváltozás alapvetően alakítja át a világunkat, hatással van a mezőgazdasági termelésre, a vízkészletekre, sőt egészségünkre is. A nemzetközi szakmai szervezetek elemzései egyértelműen fogalmaznak: a globális klímavédelmi célok elérése érdekében a villamosenergia-termelésben a fosszilis alapú áramtermelés radikális csökkentésére, és ezzel párhuzamosan az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére van szükség.”

A sok értékes adat tanulmányozása után figyelmet érdemel még az energetikai szakmában elismert szerző, a https://atombiztos.blogstar.hu/ létrehozója, működtetője:

„Alapvető nemzeti érdek, hogy az ellátásbiztonság garantálása érdekében új erőművi kapacitások épüljenek hazánkban. Feltétlenül szükség van olyan alaperőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben villamos energiát termelni. A Paks II. Atomerőmű ezt a célt fogja szolgálni, de mellette még számos más erőművet, különösen naperőműveket is építeni kell. Utóbbi esetben feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy időjárás- és napszakfüggő energiaforrásról van szó. Mindezek révén garantálni lehet a hazai fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátását, a klímavédelmi és a versenyképességi célok teljesülését, valamint a súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat is hordozó villamosenergia-import szükséges mennyiségének jelentős csökkentését. Ez mindannyiunk közös érdeke. Mindezek alapján pedig valóban azt mondhatjuk, hogy Magyarország a világ fősodrában halad a Paks II. projekt megvalósításával.”

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői bSzakcsoport tagja

NUKLEON – a Magyar Nukleáris Társaság szaklapja

Szakmai egyesületünk, az 1990-ben alapított Magyar Nukleáris Társaság (MNT) közhasznú feladatának tekinti a nukleáris kultúra fejlesztését és annak elősegítését, hogy a nukleáris módszereket békés célra, minden területen szakértelemmel, felelősséggel és ellenőrzött módon használják, és e módszerek az emberek egészségét, életkörülményeit javítsák. A MNT azon munkálkodik, hogy a nukleáris kutatás által feltárt új lehetőségek minél fokozottabban járuljanak hozzá a környezet megóvásához és az életszínvonal javításához. A MNT vezetői és a hazai tudományos-műszaki szakma jeles képviselői 2008 elején úgy gondolták, hogy itt az ideje egy nívós nukleáris publikációs fórum beindításá¬nak, ugyanis a korábban e funkciót betöltő sajtótermékek vagy megszűntek, vagy teljesen átalakultak.

„Pázmándi Tamás akkori elnök mellett jómagam alapító főszerkesztőként munkálkodtam az új on-line szaklap, a NUKLEON elindításán. Egyetértés volt abban, hogy célszerű néhány konzervatív érték megőrzése is. Leszögeztük, hogy bár a lapot kizárólag elektronikus megjelenésűnek szánjuk, célszerű és stílusos, illetve a ki¬¬advány súlyát is növelheti, ha az internet lehetőségeivel csak mértékkel élünk, viszonylag hagyományos kialakítást követünk, hasonlóan a papír alapú szakfolyóiratokhoz.” – emlékezik vissza az indulásra Cserháti András, a MNT jelenlegi elnöke.

2020-ban az immáron XIII. évfolyamába lépett tudományos-műszaki folyóirat főszerkesztője – tavaly óta – Hadnagy Lajos.

A NUKLEON idei első száma elérhető a https://nuklearis.hu/kotetenkent linken.

Az ajánlott szám tartalomjegyzéke (szerzőkkel):

A későneutron kibocsátás jelensége, alkalmazása, illetve kísérleti vizsgálata (Kiss Gábor Gyula – ATOMKI);
Az ATHLET/KIKO3D csatolt reaktorfizikai és termohidraulikai rendszerkód minősítése erőművi mérések felhasználásával (Hegyi György, Keresztúri András, Trosztel István – MTA EK);
A novovoronyezsi 6. zónán mért xenon tranziensek vizsgálata (Hegyi György, Maráczy Csaba, Temesvári Emese – MTA EK);
Háromnyelvű atomerőmű műszaki szótár készítésének terve (Móga István – PÖLYRY ERŐTERV);
Negyedik generációs reaktorokat tartalmazó üzemanyagciklusok vizsgálata (Halász Máté, Szieberth Máté – BME NTI).

„Az atomerőmű-szótár a multidiszciplináris szakmai terület átfogó és egyeztetett útmutatójának funkcióját kívánja betölteni, egyben hozzá kíván járulni a műszaki kommunikáció könnyebbé tételéhez és minősége javításához. A tervezési munka és a szakértői tevékenység tapasztalataira, valamint autentikus szövegek elemzésére alapozva az iparág szakterületeinek széles körét kísérli meg lefedni. A szótár tartalmazza az atomerőmű tervezésével, engedélyezésével, megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatos főbb terminusokat három nyelven. Felöleli a nukleáris, gépész, villamos és építési szakterületek mellett a pénzügyi és gazdasági jogi területek, a nukleáris projekt vezetője által használt kifejezéseit. A tanulmány ismerteti a magyar–orosz–angol nyelvű műszaki szótár szerkesztési elveit, a kidolgozás körülményeit.” – írja Móga István okl. építőmérnök, okl. vasbeton-építési szakmérnök, az Atomtörvény által a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához (www.bpmk.hu) rendelt nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság tagja, a szélesebb érdeklődésére számítható cikkének összefoglalójában.

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja

ENERGIAGAZDÁLKODÁS c. szaklap 2020. 1-2. száma

A műszaki szakemberek jelentős része otthonosan mozog az energetika terén, de sajnálatos módon még mindig kevés saját „energiát” fordít a gazdasági gondjaink megoldására. A szavak helyes használata érdekében itt jelzem: az energiagazdálkodás nem azonos az energetika kifejezéssel! Amíg az energetika az energiával foglalkozó természettudományi, műszaki alkalmazások ismereteinek összessége, addig az energiagazdálkodás az energetika, így akár az atomenergetika gazdaságtudományi megközelítését tartja szem előtt. Röviden fogalmazva: a nemzetgazdaság egészének, mint energiafogyasztónak zavartalan ellátása érdekében tett intézkedések összessége. Legfőbb célja a minőségileg és mennyiségileg megfelelő energia mindenkori biztosítása (ellátásbiztonság), a költségek minimalizálása mellett.

Az 1949-ben alapított Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) tagsága, vezetősége továbbra is elkötelezett a hatékony energiagazdálkodás és a környezetvédelem iránt, mint elismert szakmai civil szervezet együttműködik az energetika terén működő hasonló szervezetekkel (Magyar Mérnöki Kamara, Energetikai Szakkollégium, Virtuális Erőmű Program stb.) és gondoskodik a sokszínűségről ismeretes energiagazdaságunk problémáit, megoldásait tárgyaló tudományos és egyben gyakorlati folyóiratának megjelenéséről. Az Energiagazdálkodás (ENGA) címet viselő, immáron a 61. évfolyamába lépett szaklap a hazai szakemberek fontos szakirodalmi forrása.

Bakács István, az ETE elnöke, mint az ENGA felelős kiadója, dr. Gróf Gyula főszerkesztő, dr. Bihari Péter olvasó szerkesztő, Jaksa Bianka szerkesztőségvezető és neves kollégákból álló szerkesztőbizottság kéthavonta igyekszik hozzájárulni az olvasók ismereteinek bővítéséhez, szakmai fejlődéshez. Az ENGA számokból ízelítőt találhatunk az ete-net.hu honlapon, a korábbi évek egyes számainak PDF változatát le is tölthetjük, így azokat is tanulmányozhatjuk.

Az Energiagazdálkodás c. szaklap 2020. évi 1-2. összevont szám rövid tartalma:

Beszámoló az idei KLENEN logójú, Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság konferencia és kiállítás tapasztalatairól, valamint a 2021. évi rendezvény meghirdetése;
Gondolatok a nemzeti energiastratégia (2019) dokumentumaihoz;
Akadályok a klímaváltozás elleni küzdelem útjában;
Hazai fejlesztés kihívásai az elektromobilitás területén;
Hulladékégetés szerepe az emisszió-mentes városokban;
Természeti erőforrások, kiemelten a hévizek;
Kisfeszültségű villamos hálózat kiberbiztonsága;
Aeroderivatív gázturbinás erőművek és gyártásuk optimalizálása LEAN szemlélettel;
Stabilitásszámítási módszerek és a smart grid kapcsolata;
Energetikai szakreferens és az almérő rendszerek;
Magyarországi energiatárolás aspektusai rendszerirányítói adatok alapján;
Napkövető napelemes-rendszerek;
Harc a szmog ellen;
Beszámoló az ETE Hajdú-Bihar megyei csoport Beregdaróci gáztároló állomáson tett kirándulásáról;
Beszámoló a BME Energetikai Szakkollégium 2019/20-as tanévi energetikai tanulmányi versenyéről.

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja

INNOTÉKA magazin 2020. január-február szám

Nukleáris szakmában, a villamos-energetikában kiemelten kezeljük az innovációt, így most az INNOTÉKA Kiadó évente tizenegy alkalommal megjelenő kiadványára, ezen belül is az INNOTÉKA magazin 2020. január-február számára irányítjuk a figyelmet. E kiadvány a tudomány, az innováció és a zöldkörnyezet iránt érdeklődőknek, valamint e területeken tevékenykedőknek nyújt átfogó információkat, folyamatosan tájékoztatva a tudományos és innovációs világról. Tematikájában nagy hangsúlyt helyeznek a szerkesztők a tudományos, a gazdasági és a környezetközpontú sikerek bemutatására, továbbá az innovációs eredmények megismertetésére is. Az európai uniós pályázatok révén megvalósuló hazai projektek fontos eleme a disszemináció. Az INNOTÉKA magazinban megjelent legfontosabb cikkek a www.innoteka.hu linken elektronikusan is elérhetők, így lehetővé teszi az uniós pályázatokon nyertes, sikeresen megvalósuló projektek bemutatását, ezzel is támogatva a tapasztalatok minél szélesebb körű megosztását. A kiemelt szakcikkek a facebook.com/innoteka.hu oldalon is, technikatörténeti rovat írásai pedig az inno-anno.blog.hu oldalon olvashatók. Az innoteka.eu oldalon válogatás olvasható a magazinban megjelenő cikkekből, ami az INNOTÉKA Kiadó, Disszeminációs és Médiaügynökség Kft. partnerei számára kiváló lehetőség a nemzetközi térben való szereplésre. Az INNOTÉKA magazin legutóbbi számában a több értékes írás (interjú, beszámoló, tudományos körkép, rövidhír, tájékoztató, könyvajánló, technikatörténet stb.) mellett két szakcikk foglalkozik a számunkra fontos nukleáris szakterülettel.

„Hazánk közel négy évtizede tartozik a világ országainak azon szűk, elit csoportjába, ahol atomerőműveket üzemeltetnek. Energia-stratégiánk tartósan számol a nukleáris energiával, ezért az üzemelő blokkok végleges leállításával kieső kapacitás ismét nukleáris alapú lesz. A paksi blokkok már több mint harminc éve üzemelnek, és a gépésztechnológiai berendezések szerkezeti anyagai öregszenek. A nukleáris iparban öregedésen a berendezések tulajdonságainak az üzemidő, illetve a használat okozta fokozatos változását értjük. A paksi új blokkok létesítése már elkezdődött; ezek berendezéseinek hatvan évig kell helytállniuk. A cikk szerzője az atomerőmű biztonságos és gazdaságos üzemeltetése tükrében vázolja a koordinált hazai anyagtudományi kutatás szükségességét.” – olvasható Prof. Dr. habil. Trampus Péter a „Hazai nukleáris anyagtudományi kutatás” címet viselő cikkének bevezető soraiban. Korábban a Paksi Atomerőműben is dolgozó kollégánk a következő módon összegez: „mind a jelenlegi blokkok hosszú idejű üzemeltetése, mind az új blokkok létesítése során számos, az anyagtudomány területét érintő kérdést kell megoldania a hazai szakmának az elkövetkező évtizedekben. Ennek az elegendően komplex és nagylélegzetű feladatnak az elvégzésére indokolt létrehozni koordinált kutatási programot. A kutatási program kidolgozását és koordinálását célszerű az MTA Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság kezébe adni. Jelenleg hazánk egyetlen intézményében sem koncentrálódik olyan tudásbázis, amely egymagában képes lenne lefedni a cikkben bemutatott témaköröket. Az MTA viszont össze tudja fogni azokat a szakembereket, akik képesek nemzetközi szintű eredményeket létrehozni a különböző intézményekben meglevő tudományos háttér bázisán – megfelelő gazdasági támogatással.”

Paulik Katalin által jegyzett „Atomenergia és biztonság” című cikkben Holló Előd okl. villamosmérnök, atomerőművi szakmérnök – aki kollégáival közösen alapított NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet vezetését két éve adta át, azóta tud. főtanácsadóként segíti az itt folyó munkát – nyilatkozik. A Magyar Mérnöki Kamara által 2012-ben az NSz-3 – valószínűségi biztonsági elemzések és NSz-9 – mérés- és irányítástechnika szakterületeken minősített szakértő, – akinek szakmai pályafutása együtt indult a hazai atomenergia-iparral, – szerint hazánkban a klímavédelmi célokat atomenergia felhasználása nélkül nem lehet elérni. „A hazai villamosenergia-ellátás fele a Paksi Atomerőműből származik, és ez az arány jelentősen nőni fog, ha elindul Paks II., mivel egy ideig párhuzamosan üzemelnek majd a régi és az új blokkok. Egyértelműen látszik, hogy az atomerőmű ma is befolyásolja a klímahelyzetet, hiszen ha az ott előállított villamos energiát széntüzelésű erőműben termelnénk meg, akkor évente 17 millió tonna szén-dioxiddal terhelnénk a környezetet, és ha Paks II. nem épülne meg, akkor a jelenleg működő négy blokk leállítását követően további 36 százalékkal nőne hazánk szén-dioxid-kibocsátása. A most üzemelő négy blokk 2032 és 2037 között várható leállítása miatt tehát mindenképp szükség lesz az újakra.”

A Magyar Nukleáris Társaság 2019. évi Szilárd Leó díjával kitüntetett kollégánk meggyőződése szerint: „… a 3+ generációs reaktorok fogják még hosszú ideig az atomenergia-termelés alapját képezni. A 4. generációs rendszerek fejlesztése még gyerekcipőben jár, és messze van az ipari megvalósítástól. Biztos vagyok benne, hogy több évtizednek kell eltelnie, mire az első ilyen reaktorok üzembe állnak. A távoli jövőben lehetnek fúziós erőművek, de az ipari megvalósításuk dátumára szintén nem lehet határozott időpontot mondani. A koromnál fogva ezekben a fejlesztésekben már nem fogok részt venni, de jóleső érzés, hogy a hetvenes évek elejétől, a tervbírálattól kezdve végig kísérhettem és segíthettem tudásommal a Paksi Atomerőmű munkáját, és most a Paks II. projekt előkészítésében is részt vehetek. Megelégedettséggel tölt el az is, hogy az intézetünk ugyanolyan elismertséggel folytatja e munkát, mint amikor még én vezettem.”

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja

TÁVHŐ magazin 2019. decemberi szám

A Budapesti Táv-hőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) gondozásában kéthavonta megjelenő TÁVHŐ energetikai magazin a táv-hőszolgáltatási szektor, illetve a tágabban értelmezett energetikai iparág, a fenntarthatóság és az innováció területén történt eseményekről, hírekről, eredményekről számol be. E szaklapban helyet kapnak a táv-hőenergetika szektorhoz kötődő beszállítókkal kapcsolatos információk is, ahogy külföldi példák és gyakorlatok is. A magazin a szektorban működő energetikai cégek technológiai, műszaki, tervezői, illetve gazdasági szakembereinek, valamint az iparágban tevékenykedő kis- és közép-vállalkozások (kkv) munkatársainak kínál információkat, akik saját szakterületük mellett az energetika legfontosabb aktuális kérdései iránt is érdeklődnek. Herpai Attila, a TÁVHŐ magazin főszerkesztője igyekszik figyelembe venni a szektor szereplőinek véleményét és készséggel veszi az előremutató hozzászólásokat is. Ennek megfelelően, most a szaklap 2019. decemberi számára irányítjuk a figyelmet, ugyanis már az előlapon kiemelkedik a következő üzenet: „Pakson nem történhet meg az, ami Csernobilban.”

Herpai Attila, a FŐTÁV kommunikációs vezetője a Köszöntőben a villamos-energia ellátásbiztonságára helyezi a hangsúlyt: „Téli időszakban az energia az átlagosnál is fontosabb kérdés, hiszen ilyenkor az ellátásbiztonság kerül előtérbe. A paksi atomerőmű, amely jelenleg a leghatékonyabb, legkisebb kibocsátású, egyben a legnagyobb villamosenergia-termelő idehaza, a mostani szezonban is biztonsággal szolgálja ki Magyarországot. Amíg az áram tárolása, illetve új, nagy léptékben is hatékonyabb, az alaptermelésre alkalmas technológiák üzembe nem állnak, vélhetően a nukleáris energia lesz az, ami a megújulók fokozódó térnyelése mellett biztosítja, hogy mindig, mindenhol elérhető legyen a szükséges villamos energia – erről kérdeztük a Paksi Atomerőmű kommunikációs igazgatóját.”

Dr. Kovács Antal véleménye, szakmai meggyőződése – mely a 4-7. oldalak között közölt, képekkel is illusztrált interjúban olvasható – szerint: „Jelenleg nem létezik az atomenergiához hasonló hatékonysággal és alacsony kibocsátással bíró energiaforrás… A paksi atomerőműben nem folynak kísérletek, az egyetlen cél a biztonságos és gazdaságos kereskedelmi áramtermelés. Összefoglalva: a Csernobilban történtek nem eshetnek meg Magyarországon!”

E lapszámban olvashatunk még az ITER fúziós kutatásairól, a franciaországi gigaprojektről. És ha már a jövőt kémleljük, a távhőszolgáltatás következő időszakában várható tendenciáit is számba veszik a szerzők. Emellett képet kapunk az elmúlt időszak hazai energia tőzsdéken történtekről, a pesti Kelenföldi Erőmű történetéről, indusztriális szépségéről, illetve szakértők révén megtudhatjuk, hogy miként alakul a hazai megújuló energia támogatási rendszere.

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja

Minőség és Megbízhatóság 2019. 2. szám

Az Európai Minőségügyi Szervezet (European Organization for Quality) Magyar Nemzeti Bizottság (EOQ MNB) Közhasznú Egyesület a „Minőség és Megbízhatóság” című tudományos szakfolyóiratát negyedévente, évente négy füzetben közel kétezer példányban a jogi tagok (pld. BME, BPMK, EMMI, FŐTÁV, MVM, OAH) támogatásával adja ki.

Az 53. évfolyamába lépő kiadványsorozat célja, hogy nyilvánosságot biztosítson a minőségügy elméleti és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos nemzetközi és hazai trendeknek, élenjáró tapasztalatoknak, elemzéseknek, módszereknek, tanulmányoknak, esetleírásoknak és véleményeknek. A folyóirat egyes számai az előre jelzett kiemelt súlyponti témákban és a következő fő témakörökben jelentet meg cikkeket, szemelvényeket:

minőségpolitika;
irányítási rendszerek, módszerek, technikák és modellek, valamint önértékelés és minőségdíjak;
tanúsítás, akkreditálás;
fogyasztóvédelem;
szabványosítás, mérésügy stb.

Az ajánlott szaklap kitekintést nyújt a külföldi minőségügyi szakirodalomba. Lehetőségünk van az Amerikai Minőségügyi Szervezet (ASQ) „Quality Progress” és a Német Minőségügyi Szervezet (DGQ) „Qualität und Zuverlässigkeit” szakfolyóiratok válogatott cikkeinek és azok fordításainak, valamint szemelvények megismerésére is.

A Minőség és Megbízhatóság 2019. 2. számot lapozgatva most csupán három, számunkra is haszonnal kecsegtető cikkre szeretném felhívni olvasók figyelmét.

A „Kulturális változásmenedzsment” című, közel húsz oldalas elemzésben az amerikai James Harrington, a Nemzetközi Minőségügyi Akadémia (IAQ) tagja és Frank Voehl, a Coconut Creek floridai szakembere osztják meg gondolataikat. E figyelemre méltó tanulmányban egy teljesen új koncepciót, a Kulturális Változásmenedzsment (CCM) elnevezéssel mutatnak be, amely szerintük megerősíti az egész szervezet hajlandóságát és lehetőségeit a világméretű környezet gyors változásainak elfogadására, sőt az ilyen viszonyok közötti túlélésre, fejlődésre. A koncepció alkalmazásához persze szükség lesz a szervezeti változásmenedzsment jelentős átstrukturálására, a projektek és a programok helyett a szervezeti folyamatok teljes mértékű középpontba állítására is. Fontos tudnunk, hogy ma CCM zajlik minden szervezetben, akkor is, ha még nem ismertük fel! „Az emberek felhatalmazására és motiválására van szükség ahhoz, hogy valódi változásokat érjünk el. Más szavakkal kifejezve: olyan helyzet elérésére kell törekedni, ahol az egész vezetés és a személyi állomány képes és egyben hajlandó is legyen a változások megtételére.” – javasolja a neves szerzőpáros.

Molnár Pál, az EOQ MNB Egyesület elnöke, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának egyetemi tanára a „Bevezetés a gyökérok-elemzésbe” címet viselő cikkben ismerteti tapasztalatait, illetve adja közre a gyökérok-elemzés (Root Cause Analysis, RCA) terén számunkra is megfontolandó tanácsait.

Legvégül jelezném, hogy hasznos információkat kaphatunk Debreczeni Sándor energiagazdálkodási szakmérnök, minőségügyi menedzser, az MVM OVIT Zrt. Atomerőművi Technológiatervezési Osztály vezetőjének az „Energiairányítási rendszer bevezetése és működtetése az OVIT-nál” című cikkéből.

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja

Fizikai Szemle 2019/4. szám

A Fizikai Szemle egy magyar fizikai folyóirat, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) havonta megjelenő szaklapja. Az ELFT elődjét a Mathematikai és Physikai Társulatot 1891-ben Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus, akadémikus és egyetemi tanár alapította abból a célból, hogy hazánk matematikusait, és fizikusait összefogja. A Társulatból a matematikusok a II. világháború után kiváltak, és megalakították a Bolyai János Matematikai Társulatot, a Mathematikai és Physikai Társulat pedig felvette alapítója, Eötvös Loránd nevét. Az ELFT a 125 éve alapított szervezet közvetlen jogutódjaként ma is összefogja a fizikát hazánkban művelő kutatókat és fizikatanárokat, és felvállalta a tehetséggondozás jelentős feladatát is. A Társulat tudományos konferenciákat és más szakmai találkozókat is szervez. A méltán népszerű Fizikai Szemle – melynek egyik támogatója a Magyar Nukleáris Társaság is – mellett olyan nagy múltú szakfolyóiratot is kiad, mint a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok. E Társulat szervezi az Eötvös-, az Öveges-, és a Mikola-tanulmányi versenyeket, valamint felkészíti a magyar csapatot a fizikai diákolimpiákra. (Itt jegyezném meg: a Magyar Nukleáris Társaság, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a BME Nukleáris Technikai Intézet, a Paksi Vak Bottyán Gimnázium, az Energetikai Szakgimnázium és Kollégium és a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány szervezésében rendezték Pakson a 22. Országos Szilárd Leó Fizikaverseny döntőjét, melyről 16. sz. Hírlevélben már beszámoltunk.)

Az ELFT vezetésének gondja van a tanárok és diákok továbbképzésére is: e társulat a gazdája az évenkénti általános- valamint a középiskolai fizikatanári és a diák-ankétoknak, melyeken informálják a résztvevőket a fizikus-közélet eseményeiről, valamint képviselik a magyar fizikusokat és fizikatanárokat mind itthon, mind külföldön. Az ELFT kapcsolatot tart külföldi társegyesületekkel és nemzetközi szervezetekkel is. Különös gondot fordítanak a határon túli magyar fizikusokkal, fizikatanárokkal és az őket képviselő szervezetekkel való kapcsolattarásra. A legeredményesebb fizikusoknak, fizikatanároknak és a fizika legjobb népszerűsítőinek pedig díjakat adnak át.

A most ajánlott Fizikai Szemle – melynek főszerkesztője: Lendvai János, a műszaki szerkesztője: Kármán Tamás – új, eredeti tudományos munkákat nem közöl, hangsúlyozottan szakmai tudományos ismeretterjesztő folyóirat, amelyben az érdeklődő olvasók számára is érthető módon kapnak helyet a fizika és a rokon tudományok legújabb eredményei, valamint a fizikatörténettel és a fizika tanításával foglalkozó értékes írások. A Fizikai Szemle egyes számai beszámolnak a fizikusok és a fizikatanárok számára érdekes hazai és külföldi hírekről, eseményekről, sőt a könyvújdonságokról is. A Fizikai Szemle legújabb, 2019. áprilisi számának előlapján a nemzetközi Űrállomás 37. missziójának tagjai láthatók. Fyodor Yurchokhin, Sergey Ryazanskiy, Karen Nyberg, Oleg Kotov, Luca Parmitano és Mike Hopkins csak lábukkal kapaszkodva lebegnek az űrben. A részletes információhoz Bokor Nándor 121-127. oldalakon megjelent írása tanulmányozásával juthatunk. Bővebb információ a Fizikai Szemle honlapján található: http://www.fizikaiszemle.hu

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja

GYÁRTÁSTREND technológiai magazin 2018. decemberi száma

Immáron tízéves a Professional Publishing Hungary Kft. gondozásában megjelenő GYÁRTÁSTREND címet viselő szaklap. Itt jelezném, a színes képekkel gazdagon illusztrált technológiai magazin egyes, főleg a korábbi számokban megjelent cikkei a www.gyartastrend.hu oldalon is elérhetők.

„A villamosenergia-előállítás, –elosztás és –felhasználás nemzetközi és hazai helyzetét tekintve megnyugvásra semmi ok. A hagyományos elvek, rendszerek még mindig erősen tartják magukat, és bár Európa-szerte vannak jó kezdeményezések és példák a fenntarthatóbb, energia-tudatosabb és –hatékonyabb megoldásokra, ezek többnyire még gyerekcipőben járnak, hazánkban különösen.” – írja Zákányi Virág főszerkesztő, a 2018. decemberi szám köszöntőjében.

A sok érdekes és értékes írás közül most a MŰVELT MÉRNÖK rovatban megjelent „Hosszú folyamat – eredményekkel és kockázatokkal” című írást emelném ki. Juhász Imre vezető külgazdasági szakdiplomata Berlinből küldött decemberi és korábbi (Német atom – Újabb irányváltás a német energiapolitikában 2010. évi valamint a Német gazdaság – Energiafordulat: több a kockázat, mint az esély 2014. évi) elemzéseiből megtudhatjuk, amióta Németországban atomerőművek üzemelnek, élénk vita kíséri a működésüket. Sokan tévesen ez energiafordulatot (die Energiewende) Németország másodszor meghozott, az atomenergiától való megszabadulást előíró döntésével azonosítják, de az első energiaváltás az NSZK-ban már az 1980-as években megkezdődött a megújuló energiák támogatásával és az új atomerőmű-projektek, a kapacitás-bővítések leállításával. Később, az 1998-ban hivatalba lépett szövetségi kormány döntött az atomenergia-termelés fokozatos megszüntetéséről. E döntés úgy szólt, hogy nem építenek több atomerőművet Németországban, a meglévőeket pedig 32 év alatt folyamatosan kivonják a termelésből. Ezt követően konszolidálódott az atomenergetika helyzete, majd a 2011-es fukusimai földrengés hatására kivételesen gyors, atomenergia-termelés felszámolását célzó harmadik német energiafordulat következett. Ez óta a gazdaság, az állami és magánháztartások eddigi pénzügyi terhelése – a korábbi ígéretek ellenére – tetemes méreteket öltött. A német Szövetségi Számvevőszék 2018. szeptemberi jelentése szerint: „A hatalmas ráfordítás (az elmúlt öt évben legalább 160 milliárd euró), a polgárok és a gazdaság erőteljes terhelése nem áll arányban az Energiewende eddig elért hozadékával. A költségek sajnos tovább emelkednek, és ha a kitűzött célokat nem sikerül elérni, fennáll a kormányzati cselekvő-képességbe vetett bizalom elvesztésének kockázata.” Tömören fogalmazva, és a lényeget kiemelve: „elengedhetetlen az energiafordulat koordinálásában és irányításában a döntő mértékű javítás.”

S hogy miért nem érdemes más, eltérő adottságú országok energiapolitikáját, döntési mechanizmusát másolnunk, a következőkben érdemes tanulmányozni a német Szövetségi Számvevőszék aggodalmaira érkezett német szövetségi Energetikai Minisztériumi választ: „Nincs szükség az eddigi gyakorlat gyökeres megváltoztatására, az energiafordulat koordinálása továbbra is hatékony!”

Ajánlotta: Sipos László József, az Üzemeltetői szakcsoport tagja