Ma már történelem, 1980. március 7-én az Országgyűlés elfogadta az első hazai Atomtörvényt, ami a rendkívül szigorú követelmények jogi alátámasztását tette lehetővé. A csupán tizenhat évet szolgált 1980. évi I. törvényt az 1996. december 18-án kihirdetett – azóta többször módosított és kiegészített, jelenleg is joghatályos – 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról váltotta fel.

A nukleáris bázison történő villamos-energiatermelés biztonságos alkalmazásának elsődleges feltétele egy olyan nemzeti jogalkotási és szabályozási rendszer, amely megalapozza a biztonsági követelmények és előírások meghatározását és rendszeres korszerűsítését, a biztonságot szolgáló engedélyezési rendszer működését, a rendszeres hatósági ellenőrzést és értékelést. Az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazását hazánkban negyven éve törvény szabályozza. 1980. március 7-én az Országgyűlés elfogadta az első hazai Atomtörvényt (Atv.), ami a rendkívül szigorú követelmények jogi alátámasztását tette lehetővé. Rövid időutazásra ad alkalmat az akkor fogalmazott, de mai is tanulságos indoklás:

„Az atomenergia a társadalmi szükségletek kielégítésére széles körben, hatékonyan és gazdaságosan alkalmazható. Az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén rendszeressé vált az atomenergia alkalmazása. Az atomenergia békés célú felhasználása a Magyar Köztársaságban is egyre bővül, és fontos szerepet kap az ország energiaellátásának biztosításában. Az atomenergia azonban tömegpusztító fegyverként is használható. A Magyar Köztársaság mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban megvalósuljon a nukleáris fegyverkezési verseny megszüntetése és hatékony lépések történjenek a nukleáris leszerelés érdekében. Ezért hazánkban az atomenergia felhasználása kizárólag békés célokra szolgálhat. Az atomenergia békés célú alkalmazása veszéllyel is járhat, helytelen felhasználása károsíthatja az egészséget és az emberi környezetet. Atomenergia biztonságos alkalmazása – a műszaki intézkedések mellett – kifogástalanul szervezett és végzett munkát igényel, amelyet megfelelő szabályozással is elő kell segíteni.”

Az 1980. évi I. törvényt az 1996. december 18-án kihirdetett – azóta többször módosított, kiegészített – 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról váltotta fel. Az Atv. alapvető rendeltetése a lakosság egészségének, biztonságának és a környezetnek a védelme. A jogalkotók célkitűzése: az atomenergia alkalmazása semmilyen módon ne okozhasson kárt a személyekben és a környezetben anélkül, hogy a hazai nukleáris hatóság (Országos Atomenergia Hivatal, továbbiakban: OAH) az indokoltnál nagyobb mértékben korlátozná a kockázatokat keltő létesítmények üzemeltetését, illetve tevékenységek folytatását.

Az Atv. hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, az azzal kapcsolatos jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá az embereknek, valamint az élő és élettelen környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmére terjed ki. Az ezekkel összefüggő engedélyezési eljárás szabályozásáról, a hatóságok és az atomenergiát alkalmazók (pld. MVM Paksi Atomerőmű Zrt., BME Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor, Budapesti Kutatóreaktor, Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló Bátaapáti, Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Püspökszilágy) alapvető feladatairól, kötelezettségeiről az atomtörvény és annak végrehajtását szolgáló számos kormányrendelet, miniszteri rendelet gondoskodik. A nukleáris felügyeleti tevékenység célja: a békés célú felhasználás engedélyezése, ellenőrzése; anyagok (berendezések) nem békés célú, a bejelentettől eltérő célú felhasználásának megakadályozása; nem békés célú, és a bejelentettől eltérő célú felhasználás időbeni felismerése; nem békés célú, és a bejelentettől eltérő célú felhasználás esetén a következmények enyhítése. A megelőzés célja, hogy a kárt, illetve az eltérést közösen megakadályozzuk.

A megelőző eszközök és intézkedések közé tartozik: - a hatósági követelmények és eljárások meghatározása és jogszabályi kihirdetése, a követelményrendszer folyamatos fejlesztése a nemzetközi tapasztalatok, valamint a tudományos és műszaki fejlődés tükrében; - az érvényesítési és büntetési tényállások és szabályok meghatározása és jogszabályi kihirdetése; - a nukleáris létesítmények létesítésével és üzemeltetésével, valamint a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazásával, tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenységek engedélyezése; a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint a feljogosítottak nyilvántartása; biztonsági, védettségi kultúra kialakítása és fenntartása; - a követelmények teljesítésének elősegítése útmutatással és az atomenergia alkalmazóival való együttműködéssel.

A hazai szabályozási rendszer fontos elemei még a nemzetközi egyezményeket kihirdető jogszabályok és az Európai Unió (EU) szerveinek rendeletei, irányelvei és határozatai. A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések teljesítésére az OAH ajánlásokat fogalmaz meg, melyeket útmutatók formájában ad ki. Itt jegyezném meg, hogy a legutóbbi kiemelt társasági jogosító vizsgán dicséretet érdemelt az egyik, első alkalommal vizsgázó paksi fiatalember, akitől megtudtuk, hogy munkája során jól tudja használni az OAH ajánlásait is, melyeket a haea.gov.hu honlapon a Jogi szabályozás, útmutatók alkönyvtárban talált.

Bíztatok mindenkit, a jó gyakorlatot lehet követni, és szabálykövetést a fiataloktól is lehet tanulni!

OAH sajtóanyagok alapján szerkesztette: Sipos László József, az Üzemeltetői Szakcsoport tagja