MNT infografika az Asztravec-1 erőmű építése során történt reaktortartály mozgatatási incidensről.

Orosz Gergely Imre és Tóth Sándor írása a Nukleonban.

A negyedik generációs reaktorkoncepciók közül az egyik az ún. gázhűtésű gyors reaktor. A típus előnye a gyors neutronspektrum, illetve a zónából kilépő hűtőközeg magas hőmérséklete, amely jobb termikus hatásfokot eredményez a jelenleg üzemelő atomerőművekhez képest. A reaktor energetikai célú fejlesztése érdekében tervezik a 75 MW hőteljesítményű ALLEGRO kísérleti reaktor megépítését.

Élete, munkássága kerül bemutatásra az alább letölthető cikkben, amely jelentősen hozzájárult a korabeli fizikai-kémiai folyamatok megismeréséhez, fejlődéséhez és a radioizotópok tanulmányozásához.

1912

Rutherford: "-Ha megérdemli a sót az ételébe, elválasztja a rádium D-t a kellemetlenkedő ólomtól."

Hevesy: "-Mint megmutattuk, a radioaktív RaD ólomtól történő elkülönítése mindmáig eredménytelen maradt: egyik kísérlet során sem volt megfigyelhető koncentrációjuk megváltozása. Mért mennyiségű RaD-t adtunk ismert mennyiségű ólom-vegyülethez, azután teljesen összekevertük őket. Akármilyen kis mintát vettünk is ki az oldatból, koncentrációviszonyuk minden kémiai kezelés után ugyanaz maradt.

 Mayer Gusztáv, Nagy Richárd és Nagy Imre cikke a Nukleon legújabb számában.

A kritikus hőfluxus (Critical Heat Flux - CHF) jelensége a forráskrízisek csoportjába tartozó, összetett termohidraulikai folyamat. Olyan esetekben léphet fel, ahol forrásos hőátadás valósul meg és a felületi hőfluxus értéke túllépi az adott geometriához és áramláshoz tartozó kritikus határértéket.

Zsigó Zsolt Miklós Öveges díjas előadásból írt cikke a NUKLEON folyóiratban

Nincs könnyű dolga azoknak a középiskolában tanító tanároknak, akik a modern fizika tárgyköréhez szeretnének kísérleteket végezni. „A gimnáziumi atomfizikai kísérleteink nyolcvan százalékát még ma is az Öveges által megalkotott kísérletek alapján végezzük.

Cserháti András

Tudósítás a Horvát Nukleáris Társaság 11. konferenciájáról

http://www.nuclear-option.org/

A színhely a nagy múltú dalmát tengerparti város, Zára (Zadar) volt. Bár a konferenciának kisebb a múltja, de így is jelentős: korábbi neve Nukleáris lehetőség a kis és közepes villamos hálózattal rendelkező országok számára volt. Előadtam, szakmai újdonságokat gyűjtöttem, kapcsolatokat építettem, de a rendezés módszerei és ötletei is érdekeltek.

Computational Fluid Dynamics (CFD) is a widely used method around the world for complex flow and heat industrial problems. In this paper, the fluid flow parameters were investigated in subchannels of VVER-1000 reactor’s fuel assemblies by ANSYS CFX program. Different mesh resolutions and turbulence models were tested to deal with the water flow problems such as velocity distribution and pressure change as well as the hydraulic resistances of the spacer grids. The obtained results are good agreement with the measured values and the published reports from other authors.

Dinh Van Thin , Phan Le Hoang Sang  és  Luong Van Tho cikke a Nukleon legújabb számában.

2016. május 6-án, az előzetesen meghirdetett napirendi pontoknak megfelelően, sikeres lezajlott az MNT rendes éves Közgyűlése. A megjelent Tagság egyhangúlag elfogadta a 2015. Számviteli és Közhasznúsági Beszámolót valamint a 2016. évi Költségvetési tervet.

Nemsokára véglegesítjük a közgyűlési jegyzőkönyvet, de addig is élvezzék Cserháti András nagyszerű előadását a nukleáris infografikákról.

Cserháti András: Nukleáris infografikák

Április 21.-én telt házzal emlékeztünk a Csernobilban történtekre. Prof. Szatmáry Zoltán és Cserháti András tartott érdekes, 'élménydús' előadást. Időutazás volt, meghatározó nevekkel, eseményekkel, időpontokkal. A több korosztályos hallgatóság csüngött az előadásokon, az előadókon. Élmény volt! Köszönjük!

Az előadások elérhetők:

Cserháti András: Csernobil személyesen

Szatmáry Zoltán: 30 évvel Csernobil után

Fizikai Szemle - A csernobili atomerőmű és balesete - 1986

MVMT Közleményei - A csernobili atomerőmű üzemzavara - 1986

Aszódi Attila Csernobil 30 évfordulója kapcsán tett közzé egy bejegyzést amit itt olvashattok: Csernobil 30- a baleset okairól és következményeiről

A csernobili súlyos reaktorbaleset 30 éve, 1986. április 26-án történt.

Igényesen, szakmai mértéktartással vagy szenzációhajhászó módon számtalan kiadvány foglalkozott az okokkal, történésekkel, a hosszú távú következményekkel.

Jelen infografika a jövőbe tekint: rövid bevezető után az ősszel elkészülő fedél különleges kihívására, mérnöki megoldásaira, létesítésére összpontosít.