A Fukusima Daiicsi atomerőmű 2011-ben bekövetkezett súlyos reaktorbalesete után nemzetközi szinten, megújult erővel indult meg az atomerőművek üzemeltetésének biztonságosabbá és gazdaságosabbá tételét célzó balesettűrő üzemanyagok fejlesztése. Rövid távon adalékos tablettákat, bevonatos és FeCrAl burkolatokat, míg hosszú távon szilicid üzemanyagokat és SiC burkolatokat fejlesztenek.

A hidrogén kulcsfontosságú szerepet tölthet be a dekarbonizációban és a klímacélok elérésében, ha megfelelő mennyiségben és karbonsemleges technológiákkal előállítható, valamint megfelelő biztonsággal tárolható, majd szükséges esetén gyorsan mobilizálható, felhasználható. A jövőben a hidrogéngazdaság fejlődésében és a hidrogéntermelésben egyre inkább meghatározóvá válhatnak mind a legelterjedtebb könnyűvizes reaktorral szerelt atomerőművek, mind pedig a IV. generációs atomerőművek.

A cikk annak a folyamatnak a fő eseményeit mutatja be, melynek eredményeképpen az atomenergia bekerült az Európai Unió (EU) zöld taxonómia keretrendszerébe.