Az általános iskolai fizika tanítása a klasszikus fizikára épül. Én mégis, általános iskolai fizikatanárként nagy örömmel mondtam igent Radnóti Katalin hívására a Magyar Nukleáris Társaság fizikatanárok számára szervezett 30 órás akkreditált tanártovábbképzésre. Egyrészt érdekelt a téma, hiszen ez a terület kissé kiesik a mindennapi tanítási gyakorlatomból. Régen volt már az, amikor én a modern fizikában elmélyültem. Másrészt pedig szerettem volna ötleteket kapni, hogy mégis hogyan lehet az általam tanított korosztály számára azokat az információkat eljuttatni, ami segíti őket pl. az atomenergiáról alkotott helyes kép kialakításához.

Ez sajnos úgy látom, hogy egyre nagyobb felelőssége lesz az általános iskolai fizikatanároknak, hiszen a diákok jelentős része a középiskolában nem találkozik tisztán fizikaórával.

A továbbképzés szervezése nagyon profi és korszerű volt. A 30 óra négy alkalomra oszlott el. Ebből három egy-egy szombati napon online, a Zoom-on tartott előadás formájában, a negyedik pedig jelenléti oktatásban valósult meg. Vagyis a koronavírus-járvány alatt kényszerűségből megismert technikát remekül alkalmazták a szervezők. Lehetővé tették igy, hogy mindenki az otthonából, az ország bármely részéből tudjon csatlakozni az előadásokhoz. Az összes előadás anyaga, videofelvétele és további kiegészítések is felkerültek a hálózatra, melyeket a továbbképzés résztvevői letölthetnek maguknak.

A témák nagyon változatosak voltak. A bevezető előadások a nukleáris technika történetéről szóltak. Számomra ez máris olyan téma volt, ami egy felső-tagozatos gyerek számára is figyelemfelkeltő, érdekes, ugyanakkor könnyen emészthető. Vagyis továbbadható. Majd a sugárzás mérése került terítékre. Ez az előadás azért volt izgalmas, mert itt már a mélyebb fizikai ismeretek is felszínre kerültek. Ezt követően a jelenlegi hazai kutatási lehetőségekről és a nukleáris energia felhasználásáról, általában az energetikáról tudhattunk meg többet. Ezek az előadások szintén sok olyan területet érintettek, amelyeket az általános iskolában is meg lehet, sőt, meg kell osztani a gyerekekkel. Gondolok például arra, hogy miért olyan fontos a villamosenergia előállítását a felhasználásával minél precízebben összehangolni. És ennek megkönnyítéséhez menynyire fontos, hogy Paks II. már flexibilis erőmű legyen. Különlegesség volt, hogy a hazai nukleáris felügyelet, az OAH (Országos Atomenergia Hivatal) tevékenységéből is ízelítőt kaptunk. Nem is gondoltam még át így soha, hogy mennyire szervezetten működik hazánkban minden, ami az atomenergiára épülő technológiával kapcsolatos tevékenység. Beleértve ennek a biztonsági hátterét is.

A harmadik Zoom-os nap témája a Szilárd Leó Országos Fizikaverseny volt. Sorra kerültek a több mint húsz éves verseny legérdekesebb feladatai és szimulációs programjai. A szimulációk egy része is jól használható az általános iskolai fizika oktatása során. A feladatok egy része pedig szakkor keretein belül bemutatható az érdeklődő tanulóknak.

A jelenléti napot a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében rendezték meg. A csapat itt két részre oszlott. Én abba a csoportba kerültem, amelyik először egy mérési gyakorlaton vett részt. Nagyon izgalmas volt a nukleáris méréstechnika jellegzetességeibe betekintést nyerni. Ötletet meríteni, hogy milyen egyszerű anyagokkal milyen izgalmas mérést lehet végezni. Persze nagyon precízen végig gondolt ismeretekkel felvértezve és a mérés hibáját is jól átgondoltan felállítva. A mérést követően cseréltünk a társaság másik felével, es a működő tanreaktort látogattuk meg. Én nem kerülök túl gyakran egy atomreaktor közelébe, igy ezt vártam a leginkább. És nem csalódtam! A reaktorblokk felett állva a Cserenkov-sugárzásban gyönyörködni fantasztikus élmény volt! Megismerhettük a reaktor működését, alkotóelemeit, fontosabb biztonsági berendezéseit, biztonsági protokolljait. Szimuláltak nekünk egy kényszerleállást is. Hiszen a húsvéti szünetre amúgy is le kellett állítani a tanreaktort.

Nos, ha valaki most bánkódna, hogy ő nem vett részt ezen az érdekes, izgalmas négy napon, vagy, hogy milyen szívesen tapasztalná meg mindezt személyesen, van egy jó hírem: az MNT azt ígérte, hogy a képzést évente megtartják. Mindenkit arra biztatok, hogy igyekezzen nem lemaradni erről a lehetőségről. Elvégre egy jó tanár is holtig tanul, pláne, ha érdekli is a téma. Szóval mindenkinek ajánlom, kedves kollégák, hogy vegyenek reszt ezen az egyedülálló képzésen!

A cikk a Fizikai Szemle 2023/10. száma alapján készült Hasznosi Tamásné tollából!