a Magyar Nukleáris Társaság elnökségének nyilatkozata az oktatás helyzetével kapcsolatban
A Magyar Nukleáris Társaság aggodalmát fejezi ki a közoktatás jelenlegi állapotával kapcsolatban, amely úgy a tanárok, mint a diákok helyzetére is vonatkozik. A tanári munka igazi alkotó tevékenység, ahol a színész párhuzammal élve, a tanár a diákjai számára nem csak előadja, hanem megrendezi és sok esetben a tankönyvek tartalmát kiegészítve saját maga meg is írja a darabot. Ehhez alkotói szabadság kell és nem túlélési kényszer.
Különösen aggasztónak találjuk a természettudományok oktatásának a helyzetét. Az 1995-ös NAT bevezetése óta fokozatosan szorulnak vissza a természettudományos tantárgyak az óraszámok tekintetében. Régen ezt humán deficittel magyarázták, napjainkra elérkeztünk a reál deficithez. Mindezt annak ellenére, hogy hazánk deklarálta a műszaki természettudományos végzettség fontosságát, hiszen ipari nagyhatalommá szeretne válni. A sok iskolából hiányzó fizika és kémia szakos tanár a fizika és a kémia tantárgyak elsorvadásához vezet. Hogyan fedezze fel a gyerek, hogy ezek az ismeretek őt érdekelnék, ha nem tudja megtapasztalni azok szépségét és érdekességét? Miként várjuk el, hogy a széles rétegek megfelelően tudjanak viszonyulni napi természettudományos jellegű kérdésekhez és ne forduljanak áltudományos elméletekhez? Mind az általános műveltség biztosítása, mind a szakember-utánpótlás veszélyben van!
Az 1990-es évek elején a középiskolai tanárok kötelező óraszáma 18 volt, míg az általános iskolában tanítóké 20. Jelenleg a tanárok többsége 22-26 vagy még több órában tanít. Ez annyit jelent, mintha plusz még egy napot dolgoznának, a lineárisan megnövekedett adminisztrációs terhek mellett. Mindezeket beszámítva a felmérések szerint egy tanár több, mint 50 órát dolgozik hetente. Az óraszámokkal való versenyfutás kiégést, pályaelhagyást von maga után.
További probléma a tanártársadalom vészes mértékű elöregedése, amely utánpótlás-hiánnyal társul. Különösen aggasztó a természettudományt tanító tanárok máris szembetűnő hiánya, amely jelenségre több korábbi felmérés is rámutatott, változás mégsem történt. A fizika és kémia szakterületen a végzett és a közoktatásba be is lépő tanárjelöltek elenyésző mértékben pótolják a nyugállományba vonulókat és a folyamatos pályaelhagyókat.
● Kérjük az ország felelős vezetőit, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket, amelyek visszaállítják a tanári pálya társadalmi megbecsülését!
● Kérjük az ország felelős vezetőit, hogy biztosítsák a következő generációnak azt a tudásátadást, amelyet csak az alkotó, szabad tanárok tudnak megtenni!
● Kérjük az ország felelős vezetőit, hogy a szakmai szervezetek bevonásával készítsenek hosszútávú oktatási tervet, amely nemcsak a fölzárkózást biztosítja, hanem a kiemelkedő teljesítményt is!
● Kérjük az ország felelős vezetőit, hogy szenteljenek kiemelt figyelmet a természettudományos oktatás színvonalának javítására, hiszen az országnak szüksége van orvosokra, mérnökökre, kutatókra, építészekre és más olyan szakemberekre, akik az ország GDP-jének növekedéséhez hozzá tudnak járulni!
● Kérjük az ország felelős vezetőit, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet a tanártársadalom jövőért aggódó tagjaival, és ennek kommunikációjával is segítsék a tanárok társadalmi megbecsültségének javítását!
Mindezeket azért fogalmazzuk meg, mert a nukleáris iparnak szüksége van – és a jövőben is szüksége lesz – kiemelkedő képességű műszaki és természettudományos képesítésű szakemberekre, amit csak egy jó minőségű köz- és felsőoktatási rendszer tud biztosítani! A nukleáris szakember-utánpótlás biztosításának érdekében azonnali beavatkozást látunk szükségesnek!
A kérdéskörhöz kapcsolódóan a napokban bővebben nyilatkozott a WMN Médiának a Magyar Nukleáris Társaság oktatási ügyekért felelős alelnöke, Dr. Radnóti Katalin:
https://wmn.hu/wmn-pwr/58675-a-gyerekeknek-eselyuk-sincs-megszeretni-a-f...
2022. november 11.
Dr. Pokol Gergő
a Magyar Nukleáris Társaság elnöke
A nyilatkozat letölthető formában itt található!
