A WiN Magyarország szakmai kirándulást szervezett Svájcba 2014.09.21-27. között. Az útra az MNT tagok is kaptak meghívást, így a csapat létszáma 23 fő volt, ebből 12 fő MNT tag, azon belül 9 fő WIN tag, 3 fő MNT egyéb szekciókból.

A szakmai program két részből állt: a Lausanne-i Műszaki Egyetem plazmafizikai kutatóközpontjának és CERN-ben a jelenleg a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumának (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) látogatása.

A szakmai célú program mellett bejártunk több svájci várost és megtekintettük Svájc nevezetességeit.

A Lausanne Fúziós Kutatóreaktorban az ott végzett doktorandusz, Wágner Dávid magyar fiatalember kísért minket. Dávidot Keszthelyi Nóra idegenvezetőnk kereste meg és kérte meg erre, Dávid, aki már máshol dolgozik, szívesen elvállalta a feladatot és ebédszünetben eljött, hogy segítsen a magyar csoportnak. Dávidnak nagy tapasztalata volt a csoport vezetésében, úgy magyarázta a fúziós folyamatot és a reaktor működését, hogy a nem szakmabeli csoporttársaink is megértették.

Meg kell jegyezni, hogy mindkét helyen nagyon komolyan veszik a külső kommunikációt, szívesen fogadják a látogatókat, például a kérdésünkre, hogy lehet e fényképezni, az volt a válasz, hogy nem csak lehet, kötelező. A tudósok tudatában vannak, hogy az állampolgárok pénzét költik, azért nekik tájékoztatási kötelezettségük, a lakosságnak tájékozódási joga van. Mindkét helyen elmondták, hogy a kísérletek nem titkosak, abszolút nyilvánosak és publikusak, CERN-ben például azt is elmondták, hogy a laboratórium működtetése átlagban a 21 részvevő ország (európai országok plusz Izrael) egy polgárára eső éves költsége kb. 1 euró.

CERN-ben az egyeztetett időpontban már vártak minket, két kísérőnk is magyar volt, arra is figyelnek, hogy a kommunikáció a látogatókkal zökkenőmentes legyen. De az objektumok fizikai őrzése és védelme elégtelennek tűnt. Nagy értéket képeznek a laboratóriumi műhelyek, a rossz szándékkal belépő látogató bármilyen rongálást véghez tudna vinni. Nem tapasztaltuk sem személyi azonosítást, sem a személyes tárgyak ellenőrzését.

CERN-ben először a Látogató központban fogadtak minket és adtak  általános tájékoztatást, majd busszal mentünk a franciaországi Cessey területén lévő nagy hadronütköztető  (LHC) előgyorsító rendszerének egyik mérő állomására. Ott lementünk 100 méter mélyre a CMS detektorhoz. A CMS éppen karbantartáson volt szétszedett állapotban.

   

Szakmai oldalról nagyon hasznos volt az ismeretterjesztő kirándulás: betekintést nyertük a fúziós reaktor technológiába és a fúzió útján történő majdani villamos energia előállítás folyamatába. Ismeretes, hogy fúziós reaktor olyan energiatermelő eszköz, amely egyes atommagok egyesülésekor keletkező energiát hasznosítja. A nap és a csillagok is fúziós reaktorok. Történelmileg a legrégebben kutatott és fejlesztett –a szovjetek által kitalált– tórusz formájú kamrával rendelkező, tokamak névre hallgató fúziós reaktor. A kutatások arra irányulnak, hogy fúziós ipari erőműveket hozzanak létre, de még csak kísérleti fázisban van a technológia. Az a szlogen járja, hogy a napnál melegebb, a pokolnál hidegebb lesz a jövő erőműve.

A WiN szeretné folytatni a szakmai képzést, a következő látogatási helynek a franciaországi Cadarache-ben épülő ITER-t szeretnénk megtekinteni. ITER a világ összefogás keretében hamarosan felépülő kísérleti fúziós reaktor, mely várhatóan 2015 körül kezd üzemelni. Az ITER feladata, hogy választ adjon mindazokra a megmaradt kérdésekre, melyek a fúziós energiatermelés megvalósításához szükségesek. A tervek szerint 500 MW fúziós teljesítményt szolgáltat majd, ami 10-szer annyi lesz, mint a működéséhez szükséges befektetett teljesítmény. Az ITER az utolsó tisztán kísérleti reaktor, utána már energiatermelő reaktor építését tervezik.

A beszámolót készítette: Szucsán Marina