A Budapesti Kutatóreaktor 36%-os dúsítású fűtőelemeinek cseréje alacsonyabb, 19,75%-os dúsítású fűtőelemekre, valamint ezzel kapcsolatban az aktív zóna méretének és átrakási sémáinak megváltozása szükségessé tették a biztonsággal kapcsolatos számítások egy jelentős részének megismétlését. A dúsításcsökkentés engedélyezési folyamata előtt a hatóság (Országos Atomenergia Hivatal) előírta az elemzési módszerek modernizálását, és elemzések párhuzamos elvégzését mind a régi, mind a csökkentett dúsítású zónák esetére. A biztonság értékelése két szinten történt. Egyrészt vizsgálni kellett a normál üzemi zónatervezési számítások reaktorfizikai keretparamétereit, másrészt a legkedvezőtlenebb esetekre meg kellett ismételni az üzemzavar elemzéseket. Tekintettel az aktív zóna változásaira a vizsgálatok során a reaktivitás üzemzavarok elemzései és az üzemzavari védelem nélküli események (ATWS:”Anticipated Transient Without Scram”) alapvető szerepet játszottak. A cikk ismerteti a biztonság igazolásának feltételeit, az elemzések céljára alkalmazott számítógépes modelleket, módszereket, valamint áttekintést ad az elvégzett üzemzavar-elemzésekről.