Absztrakt: A hosszú távú energiaellátási stratégia, amely a fenntartható fejlődés stratégiájának egyik alapvető eleme,megköveteli a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra kialakítását, ami a nemzetgazdaság versenyképességét és az ellátás biztonságát egyaránt szolgálja. Az elmúlt két évtizedben, az energiapolitikák fejlődésében a környezetvédelmi, klímavédelmi szempontok erősödtek fel, míg a reálfolyamatokban a fosszilis energia-fogyasztás, és ezzel együtt a környezetterhelés globális növekedése a jellemző, emellett egész régiók, mint az EU ellátás-biztonsága is romlott. Ezek ráirányítják a figyelmet arra, hogy a politikai preferenciák alapját képező hatásvizsgálatok túlértékelik a regionális akciók, mint az EU energiapolitikai akciói hatásának globális jelentőségét, nem tartalmazzák a konkurens energetikai technológiák tudományos igényű és elfogulatlan összehasonlítását, szemet hunynak a befektetői érdekek által vezérelt reálfolyamatok felett. Jelen dolgozatban e három kérdéskört vizsgáljuk meg. Szisztematikus összehasonlító elemzésben bemutatjuk, hogy a nukleáris energia felhasználása és a nukleáris energetikai technológiák alkalmazása célszerű választás, s az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások fokozott ütemű bevonása mellett az atomenergia felhasználása lehet a fenntartható gazdasági fejlődés megvalósításának egyik eszköze.