Az amerikai RHIC részecskegyorsítónál mköd PHENIX kísérlet napjaink egyik meghatározó nehézion-fizikai kísérlete, amely alapvet felfedezésekkel segített közelebb jutni a nehézion-fizika céljához: az ersen kölcsönható anyag fázisszerkezetének, és így magának az ers kölcsönhatásnak a megismeréséhez. Jelen cikkben áttekintjük ezt a kísérleti berendezést és néhány olyan mérést, amelyek elvezettek az anyag új halmazállapotának, a kvark-gluon plazmának és nem várt tulajdonságainak kimutatásához.

A COMPASS tokamakot 2008-ban az angliai Culhambl Prágába szállították, ahol a plazmaszéli fizikai folyamatokat fogják részletesen tanulmányozni, amire bevált eszköz az atomnyaláb diagnosztika. Jelen cikk a COMPASS tokamakra épül atomnyaláb diagnosztika tervezésének néhány elemével foglalkozik, amelyekhez felhasználtuk a BME NTI által kifejlesztett RENATE szimulációs kódot.

A paksi atomerm teljeslépték szimulátorának rekonstrukciója 2008-ban kezddött. A munka részeként a szimulátorban eredetileg alkalmazott kétfázisú termohidraulikai modellt (SMABRE) lecseréltük egy az intézetünkben kifejlesztett kétfázisú modellre (RETINA). Az új modell megfelelségét tranziens tesztek sorozatával igazoltuk.

A földrengés hatására bekövetkez zónasérülés valószínségi módszerrel történ értékelésénél a rendszerek, rendszerelemek nagy száma, a sérülési módok sokfélesége miatt a modellezésnél mind a rendszer hiba- és eseményfái tekintetében, mind pedig a veszélyeztetettségi és a sérülési görbe realizációi tekintetében - egyszersítéseket alkalmaznak, amelyek lényegében szrési eljárások, vagy a veszélyeztetettség és a sérülékenység szakaszosan állandó függvénnyel történ leírását jelentik. Ez koncepcionálisan hasonló a valószínség intervallumos, illetve p-doboz reprezentációjához.

Az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetben az elmúlt évek során számos lapító- és felszakítási kísérletet végeztek E110 anyagú üzemanyag-burkolat csöveken. Az eredmények mélyebb megértése érdekében a méréseket véges elemes szimulációkkal követjük.

Többen felkapták a fejüket 2010 elején arra a hírre, hogy koreai szállítók építhetik fel az Egyesült Arab Emírségek első négyblokkos atomerőművét, nagy világcégek, konzorciumok elől elnyerve a tendert. Részletesebben tájékozódva e döntés már nem tűnik olyan hatalmas meglepetésnek, de továbbra is szakmai viharokat kavar, éles reakciókat generál. Az Arab Emírségek és Dél-Korea szemszögéből is áttekintjük a hátteret, kitérünk az APR1400 típus legfontosabb jellemzőire, megemlítünk néhány – döntést követő és várható – vélekedést, következményt.