A gyorsreaktorok üzembe helyezésével és a zárt üzemanyagciklusra történő áttéréssel kapcsolatos stratégiai döntéseket ún. szcenárió kódok segítik, melyek képesek modellezni a nukleárisüzemanyag-ciklus legfontosabb létesítményeit és a közöttük lévő anyagáramokat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetében (BME NTI) kifejlesztettünk egy FITXS elnevezésű, gyors kiégésszámítási módszert, melynek segítségével 4. generációs gyorsreaktorokra, illetve 3.

Az atomerőmű-szótár a multidiszciplináris szakmai terület átfogó és egyeztetett útmutatójának funkcióját kívánja betölteni, egyben hozzá kíván járulni a műszaki kommunikáció könnyebbé tételéhez és minősége javításához. A tervezési munka és a szakértői tevékenység tapasztalataira, valamint autentikus szövegek elemzésére alapozva az iparág szakterületeinek széles körét kísérli meg lefedni. A szótár tartalmazza az atomerőmű tervezésével, engedélyezésével, megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatos főbb terminusokat három nyelven.

A teljesítményreaktorok működését kísérő xenon folyamatok részletei ma már jól ismertek, szimulációjukra a nemzetközi és a hazai irodalomban különböző modellek és számítógépes eszközök találhatók. Mivel a feladat reaktorspecifikus, így fel kell készülni a tervezett VVER-1200 típus esetén felmerülő feladatokra ebből a szempontból is. Az utóbbi években induló új VVER-1000 és VVER-1200 blokkokon a fizikai indítás során az orosz szakemberek különböző xenon tranzienseket vizsgáltak egy új kísérleti módszerrel.

Napjainkban a modern biztonsági elemzések számára alapvető eszköz az olyan összetett tranziensek modellezésére is alkalmas program, ahol az erőmű termohidraulikai viselkedését és a zóna térfüggő neutrondinamikájának kölcsönhatását közvetlenül vesszük figyelembe. Ilyen feladatok elvégzésére alkalmas az ATHLET/KIKO3D rendszerkód, mely a német GRS és a KFKI AEKI közös fejlesztésének eredményeként jött létre a 90-es években. A program részletesen tesztelt modulokból áll, az összeépítés eredményessége így főleg erőműben történt mérésekkel összevetve minősíthető.

A későneutron-kibocsátás jelenségét pontosan nyolcvan éve, 1939-ben a washingtoni Carnegie Intézet kutatói, R. B. Roberts, R. C. Meyer és P. Wang fedezték fel [1]. Ennek apropóján, jelen írásban szeretném röviden összefoglalni a jelenségről rendelkezésre álló információinkat, a kibocsátási valószínűségek kísérleti meghatározásának módszereit és bemutatni a későneutronok szerepét a nukleáris energiatermelésben és a nukleoszintézisben, illetve a magszerkezet-kutatásokban.

Delayed neutron emission, phenomenom, application and experimental investigation