Archív hírek

2014. jan. 19.
AES-2006 primerkör

A 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar megállapodás szerint a paksi atomerőmű két új, egyenként 1200 MW elektromos teljesítményű blokkal bővül.

Az új blokkok – a jelenleg üzemelő VVER-440 típusú paksi reaktorokhoz hasonlóan – nyomottvizes technológián alapulnak. Az új reaktorokban a 162 bar nyomású hűtővíz 300 °C-ról 330 °C-ra melegszik fel. A primer hűtővíz a gőzfejlesztőkön keresztül adja át a keletkező hőt a 70 bar nyomású szekunder körbe, ahol gőz keletkezik. A turbinákat ­– és a velük közös tengelyen forgó generátorokat – a forró gőz hajtja meg.

2014. jan. 13.

Puskás-Farkas Boglárka írása a NUKLEON legújabb számában.

Minden ember számára természetes, hogy mindennapi életünkhöz energiára van szükség, az energia életünk minden pillanatában jelen van, energiaellátás nélkül már nem tudna létezni a társadalom. A jövő energiaellátásának egyik nagy  kérdése, hogy az alternatív erőművek a hagyományos, nem megújuló energiaforrást használó erőművek mellett mikor és milyen  arányban jutnak szerephez, a már meglévő erőművek felváltása, illetve kiegészítése milyen mértékben valósul meg? Korábbi publikációkhoz hasonlóan (1987, 1993, 2007, 2011, 2013) készítettem egy felmérést, amelyben az Eötvös Loránd  Tudományegyetem Természettudományi Karán tanuló hallgatók tudását, tájékozottságát, és véleményét mértem fel az  atomenergia témakörében, különös hangsúlyt fektetve az energetikai kérdésekre. 
 
2014. jan. 07.

Király Márton cikke a NUKLEON legújabb számában.

A második világháború utolsó heteiben a csendes-óceáni hadszínterén több meghatározó esemény történt, amelyek együttesen vezettek a háború lezárásához. Ezeket történeti, kronológiai sorrendbe állítva láthatóvá és némiképp érthetővé válnak azok a dilemmák és bizonytalanságok, amelyekkel a háborúban részt vevő országok vezetői néztek szembe azokban a zűrzavaros időkben. Az ekkor megalkotott atombombák sűrűn lakott városokra való ledobásának morális és erkölcsi problémái, katonai és diplomáciai szempontjai egyaránt rávilágítanak a mai napig rendezetlen kérdés egy-egy oldalára. Kétrészes írásomban a Japánra ledobott atombombák körülményeiről, következményeiről, a második világháborút követően kibontakozó szovjet és angol atombomba programról, a hidrogénbomba kifejlesztéséről, a hidegháború korai időszakáról és az atomenergia békés célú felhasználásnak kezdeteiről lesz szó.

2014. jan. 03.
Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben

Megjelent Kecskés Gábor, Lamm Vanda, Silye Judit és Sulyok Gábor könyve  Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben címmel.

 

A nukleáris jog különféle vonatkozásait átfogó jelleggel tárgyaló munka Magyarországon mind ez idáig még nem került kiadásra.

 

2014. jan. 02.

Boros János cikke a Nukleon új számában.

Az üzemidő-hosszabbítás megalapozásának egyik fontos eleme az ABOS1 1-3 osztályba sorolt rendszerek és rendszerelemek konstrukciós felülvizsgálata. A felülvizsgálat az ASME BPVC2 Section III szabvány alapján készült, mely előírásrendszert - egyéb okok mellett - a tervezésre vonatkozó előírások differenciáltsága, az elfogadási kritériumok és a követelmény-specifikálási rendszer korszerűsége miatt alkalmaztunk. A konstrukciós felülvizsgálati projekt keretében elkészült a beazonosított ABOS 1 és ABOS 2 terjedelemhez tartozó rendszerek és rendszerelemek terheléskatalógusa, felülvizsgálati jelentéseik és tervezési specifikációjuk. Az ABOS 3 besorolású elemek hasonló vizsgálata folyamatban van.

 

2013. dec. 20.
Atomreaktorok biztonsága

Az atomerőművek, atomreaktorok biztonságával foglalkozó neves hazai szakemberek egy csoportja (Elter József,Gadó János, Holló Előd és Lux Iván) elhatározta, hogy napi munkájuktól elvonatkoztatva megpróbálják az egyetemi hallgatók és kezdő szakemberek számára egy könyvben összefoglalni a biztonsággal kapcsolatos tudnivalókat A szerteágazó biztonsági kérdésekről szóló könyvnek számos szerzője van, akik az egyes fejezeteknek megfelelő területen elismert szakemberek. 

2013. dec. 18.
Paksi vezénylő

Házi Gábor és Páles József írása a Nukleon folyóiratban.

Az elmúlt évben kifejlesztettünk egy új, virtuális vezénylőtermi modellt a paksi atomerőmű teljesléptékű szimulátorához. A kialakított eszköz lehetővé teszi, hogy a vezénylőn keresztül elérhető összes funkciót, egy vagy több monitoron keresztül, az  operátorok által megszokott módon érjük el. A fejlesztés során, a játékipar vívmányait segítségül hívva, felépítettük a vezénylőterem 3D-s modelljét, amelyhez egy eredetileg animációs filmek és videó játékok gyártására készített nyílt forráskódú szoftvert használtunk fel.
 
2013. dec. 11.
A Magyar Nukleáris Társaság éves műszaki-tudományos összejövetelét 2013. december 5-6. folyamán tartotta a budapesti TIT Stúdióban. A XII. Nukleáris Technikai Szimpózium célja a korábbi évekhez hasonlóan az eszmecsere elősegítése, egymás kölcsönös tájékoztatása a folyó tevékenységről. A magyar nyelvű tanácskozás fórumot biztosított a hazai szakemberek, kutatók, külföldön dolgozó magyarok és a szakma ifjabb művelői közötti kapcsolatépítésre is.
 
2013. dec. 10.

A Magyar Nukleáris Társaság elnöksége a Szilárd Leó díjat 1992-óta minden évben olyan szakembereknek ítéli oda, akik a kutatás, az oktatás, illetve az atomenergia gyakorlati alkalmazásában értek el kiemelkedő eredményt. Az elnökség döntése alapján a 2013. évi Szilárd Leó díjat egy oktató, a Diósgyőri Gimnázium tanára, Mester András kapta. Mester tanár úr  kezdeményezte a nukleáris szaktáborok indítását, amelyet középiskolás diákok részére az idén már hetedik alkalommal szervezett meg, rendszeresen részt vesz a Szilárd Leó fizikaverseny lebonyolításában és aktív munkát végez a fizikatanárok körében.

2013. dec. 04.

Ujvari Sándor cikke a NUKLEON legújabb számában.

 

Elméleti feladatsor, számítógépes szimuláció és egy mérés elvégzése. Ez vár arra, aki meg szeretné nyerni az Országos Szilárd Leó Verseny döntőjét. A versenyt Marx György akadémikus, az ELTE Atomfizikai tanszékének professzora kezdeményezte, és először Szilárd Leó születésének 100 évfordulóján, 1998-ban rendezte meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Paksi Energetikai Szakközépiskola. A verseny olyan sikeresnek bizonyult, hogy azóta közkívánatra minden évben megszervezik. Jelen cikkben a mérési feladatok közül ismertetünk néhányat.