A CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója, az LHC 2009 decemberében produkálta az első proton-proton ütközéseket. Az ütközéseket mind az LHC-beli ún. injekciós (belövési) energián, 900 GeV-en, mind pedig a laboratóriumban eddig elért legnagyobb ütközési energián, 2,36 TeV-en sikerült megfigyelni. A CMS kísérlet a közelmúltban publikálta az első eredményeket ezen világrekord energián.

Egy pályázat anyagának létrehozása olyan tevékenység, amely több célt is szolgálhat. Különösen így van ez, ha iskolában zajló szervezési munkáról van szó. Az oktatási, nevelési funkciók végiggondolása során a tanár óhatatlanul szembesül általánosabb kérdésekkel is.

Öveges tanár úr érdekes és lelkesítő felvételeivel egyetemista koromban találkoztam először. Akkor kaptam kedvet az otthoni kísérletezéshez, és azóta keresem azokat a kísérleteket, melyekhez csak hétköznapi, mindenki számára hozzáférhető eszközök kellenek. A következőkben Öveges tanár úr emléke előtt tisztelegve az Öveges díjat elnyert pályázatomból mutatok be részleteket. Az említett egyszerű kísérletek megvalósításával akár kis koncertet is adhatunk diákjainkkal, mellyel igazolhatjuk, hogy a fizika tényleg körülvesz minket.

2009-ben két reprezentatívnak minősíthető adatgyűjtést végeztünk. Jelen írásban ezekről számolok be.

Az Országos Atomenergia Hivatal még 2002-ben indított átfogó projektet a kockázatszempontú eljárások hatósági munkában történő meghonosítására. A projektben 2008 végéig előirányzott feladatok sikeresen teljesültek, ami megalapozta a továbblépés lehetőségét. 2008-2009 során egy újabb többéves projekt terveit dolgozták ki, amely egyúttal lehetővé tette a Paksi Atomerőmű Zrt. szakembereinek bekapcsolódását is.

A fúziós energiatermelés megvalósítására irányuló világméretű összefogás jelenlegi legnagyobb vállalkozása az ITER tokamak építése. Az ITER plazmaközepi töltéscsere-spektroszkópia (CXRS) diagnosztikájának építését az EU végzi KFKI RMKI és BME részvétellel. A CXRS diagnosztika arra a fizikai jelenségre épül, hogy a plazmába belőtt nagyenergiájú atomnyaláb atomfizikai folyamatokon keresztül karakterisztikus hullámhosszú fotonok keletkezését okozza.