Az atomerőműben fontos feladat a primerköri hőhordozó-közeg forgalmának a meghatározása. A primerköri forgalom határozási módszere diverzitásának növelése érdekében egy a reaktorfizikai paramétereken alapuló eljárás kidolgozására is felmerült az igény. A módszer alapja a C-PORCA reaktorfizikai program által számolt kritikus bórsav-koncentráció értékének a méréssel való összehasonlítása. Az elemzés érdekében fejlesztett Python kód a mért és a számított bórsav-koncentráció kiértékelését kampányonként egyenletesen elosztott kiégési állapotban végezte.

A gadolínium-oxidot (Gd₂O₃) kiégő méregként számos könnyűvizes reaktorban alkalmazzák nagy neutronabszorpciós hatáskeresztmetszete és urán-dioxidban való jó elkeverhetősége miatt. A Gd₂O₃ azonban csökkenti az UO₂-Gd₂O₃ üzemanyag hővezető képességét, ami magasabb tablettahőmérsékletet eredményez. Ennek elkerülése érdekében jelenleg a kiégő mérget tartalmazó üzemanyag-tablettákban alacsonyabb ²³⁵U-dúsítást alkalmaznak.

Az utóbbi hónapokban újra a középpontba került az ITER, jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon, amelynek célja a villamos-energiát termelő, jövőbeli erőművek technológiájának kifejlesztése. A fúzió az a nukleáris reakció, amely a napot és a csillagokat működteti.

Hazánkban a fizika önálló tantárggyá a latin gimnáziumokban Mária Terézia uralkodása alatt vált. Azóta a fizika tanítása sok reformot ért meg. Jelen írásban az 1972-es oktatáspolitikai határozat alapján kialakított fizikaoktatásra és az azóta bekövetkezett változásokra koncentrálok. Az írásban röviden bemutatom az abban az időben készült általános iskolai és gimnáziumi tankönyvek szerkezetét, fő gondolati csomópontjait – kitekintve arra, hogy ezek napjainkra miként változtak meg a különböző Nemzeti alaptantervek hatására.