Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét, az 1635. május 6-án Pázmány Péter esztergomi érsek által Nagyszombat városában alapított (jezsuita irányítású) egyetemet Mária Terézia 250 éve, 1769. július 16-án Királyi Magyar Tudományegyetemmé nyilvánította, állami irányítás alá vonta.

Most érkezett a fájdalmas hír: 72 éves korában hosszabb betegség után elhunyt Dr. Koblinger László, aki 1998-2000 folyamán volt társaságunk elnöke.

A HBO Csernobilról szóló filmsorozata sokak figyelmét újra ráírányította az atomenergiára. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója 06.25-re sajtóbejárást szervezett Paksra a fenti címmel. 32 újságíró megtekintette a karbantartó és gyakorló központot, a védett vezetési pontot, jártak a blokkvezénylői és reaktorcsarnoki látogató folyosón.

Az eseményen egyebek közt előadást tartott és 5-6 tv stábnak, újságírónak rövid interjúkat adott Cserháti András MNT elnök is.

A főmenü utolsó eleméből elérhetőek kategóriánként a könyvekre, szaklapokra és kiadványokra vonatkozó ajánlóink. A bevezető tartalom Sipos László Józseftől (Üzemeltetői szakcsoport tag) származnak. Ezeket igyekszünk folyamatosan bővíteni.

1969.04.14-én megalakult a Német Nukleáris Társaság (Kerntechnische Gesellschaft, KTG).

Bármi is a német atomenergetika jövője, az elmúlt 50 év a német tudomány és technológia egy fényes korszakához tartozott. A KTG a fél évszázad egyik lényegi szereplője, formálója a szakma és társadalmi kapcsolatok terén.

A közgyűlésre vonatkozó összehívási szabálynak megfelelően kerül meghirdetésre a Közgyűlés programja. Kérjük, figyelmesen olvassa el a csatolt két Meghívót!

Az MNT éves, nyilvános Közgyűlését, 2019. május 20. (24.)-én tartjuk. A Közgyűlést a KFKI 26. épület 1. emeleti konferenciatermében tartjuk (1121 Budapest, Konkoly Thege út 29-33.), délután 14:00 (15:00) órai kezdéssel. A közgyűlés során szakmai előadást tart Osvay Károly, „Koherens iongyorsítás ultrarövid lézerimpulzusokkal – egy lehetséges út a transzmutációhoz” címmel.

A Magyar Nukleáris Társaság is rendkívül fontosnak tartja, hogy a csernobili atomerőmű-baleset ne merüljön a feledés homályába. Azonban a témában megjelenő cikkek sokszor valótlan tényeken alapulnak, hibásan fogalmaznak, sőt rossz adatokat tartalmaznak a katasztrófát illetően. A média sokszor túlzóan, hatásvadász módon, az emberi félelmet és rettegést felhasználva, akár szándékos félelemkeltéssel, kattintásvadász célzattal mutatja be a történteket és a baleset következményeit. E tekintetben az idei évforduló sem különbözik.

1959. március 25-én a budai hegyekben az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében (KFKI) üzembe helyezték a tudományos kutatásokat szolgáló első hazai atomreaktort. A Budapesti Kutatóreaktor (BKR) ünnepélyes átadására 1959. április 30-án került sor, jelenlegi üzemeltetője az MTA Energiatudományi Kutatóközpont. A reaktoron azóta két átfogó korszerűsítést hajtottak végre, teljesítményét a kezdeti 2 MW-ról először 5, majd 10 MW-ra emelték. A reaktor a második rekonstrukciót követően 1993 novemberében kapta meg az 2023-ig érvényes üzemeltetési engedélyét. 

Egyre több hír érkezik arról, hogy K-Európai országok különféle műhelyei is kíváncsiak fordulnak a kis moduláris reaktor (Small Modular Reactor) felé. A klímavédelem szempontjából ideális, jelenleg egyetlen szénmentes, skálázható méretű, a nap 24 órájában termelni képes technológia.